Újabb egyetemen talált szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék

A Miskolci Egyetem belső kontrollrendszere 2009 és 2012 között csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem megfelelő kialakítása és működtetése szabálytalanságokat okozott a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely csütörtökön hozta nyilvánosságra az intézmény gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentését.

  • MTI
Wikipedia

Az ÁSZ július végén jelentette be, hogy "első lépcsőben" nyolc felsőoktatási intézmény 2009 és 2012 közötti gazdálkodását vizsgálta. Akkor a veszprémi központú Pannon Egyetemet és a Szolnoki Főiskolát, legutóbb pedig a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát és a Magyar Képzőművészeti Egyetemet érintő vizsgálat eredményeit hozták nyilvánosságra.

A számvevőszék csütörtökön azt közölte: a Miskolci Egyetemen a vizsgált időszakban műszaki, gépészmérnöki, informatikai, állam- és jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsésztudományi, egészségügyi, valamint zeneművészeti képzés zajlott. Az intézményben 2009 és 2012 között a hallgatói létszám csaknem 12 százalékkal esett vissza, 2012-ben 12 278 diákot oktattak.

Az ÁSZ jelentése szerint a kiadások összege az ellenőrzött időszakban 57,1 milliárd forint volt, ehhez 28,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapott az intézmény. Az egyetem jelentős beruházásokat és felújításokat hajtott végre, vagyona négy év alatt több mint 50 százalékkal gyarapodott. 

Kitértek arra is, hogy a miskolci felsőoktatási intézményben a kiadások - az ellenőrzött időszakban - 7,8 százalékkal, a bevételek 2,7 százalékkal emelkedtek. A bevételeken belül a költségvetési támogatás 24 százalékos csökkenését a saját bevételek 24,5 százalékos növekedése, valamint az előző évek előirányzat-maradványainak felhasználása ellensúlyozta. 

Az egyetem pénzügyi pozíciója romlott, eladósodási és likviditási mutatói is kedvezőtlenül változtak - írta az ÁSZ, hozzátéve: a pénzügyi gazdálkodás területén az ellenőrzött időszakban nem volt szabályszerű a megbízási díjak kifizetése, a dologi és a felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, továbbá a működési bevételek beszedése. 

"Az ellenőrzés a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások teljesítésénél, az intézményi térítési díjak, költségtérítések elszámolásánál, a felhalmozási bevételeknél, valamint a hazai forrásból finanszírozott projektek elszámolásánál tárt fel kockázatot", emellett a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték - áll a jelentésben.

Megállapították, az egyetem a vagyonelemek kimutatása során - egyes mérlegtételek bemutatása kivételével - betartotta a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtakat.  Az Állami Számvevőszék közölte, hogy a feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az emberi erőforrások miniszterének és az intézmény rektorának fogalmaztak meg javaslatokat, és ezek alapján intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedések végrehajtását pedig utóellenőrzés során értékelhetik - jegyezték meg.

  Utaltak arra, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményt érintő, 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ÁSZ a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.