Új egyetemek jönnek létre januártól és júliustól

Januártól alkalmazott tudományok egyetemeként működik az eddigi Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, és a Nyíregyházi Főiskola, júliustól pedig szintén e kategóriába tartozik a Kecskeméti Egyetem és az Eszterházyi Károly Egyetem is.

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Az október 1-jéig véleményezhető az oktatási törvényeket módosító tervezet, amely rögzíti, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1-jétől Budapesti Gazdasági Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola pedig Dunaújvárosi Egyetem megnevezéssel működik. A Nyíregyházi Főiskola ugyanettől az időponttól Nyíregyházi Egyetem lesz. Nincs megállás: így alakítanák át a felsőoktatási törvényt

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával a Kecskeméti Egyetem 2016. július 1-jével alakul meg, ahogy a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem is.

A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1-jével Állatorvos-tudományi Egyetemként jön létre.

A tervezet kitér arra, hogy kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény folytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézménybe olvadhat be.

Az új felsőoktatási intézmény vagy a másik felsőoktatási intézmény a kiváló szervezeti egység tekintetében az eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja.

Rögzítenék, hogy a szenátus választott tagjai megbízatásukat személyesen látják el, a szenátusi tagsággal járó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át, e jogok és kötelezettségek gyakorlása során képviseletnek nincs helye. A választás során biztosítani kell a demokratikus elvek érvényesülését, figyelemmel a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére.

A hallgatót a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illetné meg, amelynek mértéke legalább hetente a minimálbér tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti.

A módosító csomag nemzeti köznevelési törvényt érintő változása szerint a diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a Köznevelés Információs Rendszer adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított 45 nap. A felsőoktatási diákigazolvány esetében szintén a felelős szervhez történő beérkezésétől számított 45 nap az előállítási határidő.

A tervezet alapján felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását rendeletben állapítsa meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.