Négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le...
Gyurcsány Ferenc 1983-ban házasodott össze első feleségével, Rozs Beatrixszal, és egy évvel később diplomázott. A nő bátyja, Rozs Szabolcs 1980-ban szintén A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, csak úgy, mint 1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány - derült ki a HírTv riportműsorából.
A balatonfüredi Rozs Szabolcs elmondta, a dolgozat saját kutatásaira épült, meglepte és nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány Ferenc is ezt a témát választotta, noha szavai szerint érdeklődési körük nem egyezett. Kérdésre válaszolva azt mondta, mivel akkoriban rokonok voltak, a politikus a házukban akár olvashatta is a dolgozatot, de neki erről nem volt tudomása.
A HírTv megkérdezte Gyurcsány Ferencet is, aki először nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs miről írt szakdolgozatot, sőt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az ő későbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, "nagyon valószínű", hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzőn vele együtt végző évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetők az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, vagyis létezett, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.
A Pécsi Újság azután, hogy Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
A volt kormányfő elnöke erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott.
Ez utóbbit a Pécsi Tudományegyetem április 11-i közlése szerint 1996-ban leselejtezték. A tájékoztatás szerint a volt kormányfő diplomamunkáinak címe, az azokra adott bírálat és érdemjegy, valamint a nyilvántartási szám megtalálható az érintett karok tanulmányi irataiban, a szakdolgozatok viszont már nem lelhetőek fel az egyetemen.
Gyurcsány Ferenc április közepén azt közölte, hogy bár kereste őket, de sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
