Te is tanulhatsz külföldön, és még fizetnek is érte

Az Erasmus+ program ma is a legjobb esélye egy hallgatónak arra, hogy külföldi tanulmányokat folytasson ösztöndíjjal.

  • Eduline
pixabay.com

Az Erasmus+ keretében akár 5 millió diáknak is lehetősége van arra, hogy egy másik országban folytassa hosszabb-rövidebb ideig tanulmányait.

A programban nem csak az EU országai vesznek részt, lehetőség van Macedóniába, Izlandra, Liechtensteinbe, Norvégiába és Törökországba is pályázni. Elvi lehetősége Európán kívüli tanulmányoknak is van, ám erről külön kell érdeklődni az Erasmus-irodában.

A pályázatnak nincsenek különleges feltételei, ha a résztvevő országok egyikének állampolgára vagy, és megfeleltél az intézményed által kiírt pályázatnak, már mehetsz is. Az egyetemek általában tanulmányi eredményhez kötik a pályázást, jelentkezni abban az intézményben kell, ahova jársz.

A fogadó intézményben nem kérnek tőled külön tandíjat, de ha itthon fizetsz ilyet, azt továbbra is utalni kell. A többi hallgatóval egyenjogúnak minősülnek az erasmusosok.

Legfeljebb 12 hónapot lehet az ösztöndíj keretében külföldön tölteni, de ebben már a szakmai gyakorlat is beletartozik - lásd a keretes írást. Tanulmányi célú mobilitás esetén szociális támogatást is lehet igényelni, ez havi plusz 100 eurót jelent.

Részletes információkért katt ide vagy ide.

Szakmai gyakorlat
Az Erasmus+ szakmai gyakorlatot is támogat. Már a tanulmányaid első évében pályázhatsz. Vállalatoknál, képzőközpontokban, kutatóintézetekben, nagykövetségeken szerezhetsz gyakorlatot, ami beleszámít a hazai szakmai gyakorlati kötelezettség teljesítésébe.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.