Anglia és Skócia még mindig a legnépszerűbb célpontok közé tartozik, ha külföldi továbbtanulásról van szó. Összeszedtük a legfontosabb infókat a felvételiről, a tandíjról és a megélhetés költségeiről.
Milyen a brit felsőoktatási rendszer?
Az Egyesült Királyságban is bolognai rendszer működik, tehát a középiskola után alapképzésen, ezt követően mesterképzésen, majd PhD vagy más posztgraduális képzéseken tanulhattok - így akár az érettségi, akár az első alapdiplomátok megszerzése után jelentkezhettek brit intézményekbe.
Az alapképzés általában három-, kivételes esetekben négyéves. A képzéseket nem csak nappali (full-time) munkarendben indítják, hanem vannak part-time, vagyis részidős lehetőségek is. Ezeket a hazai levelező, illetve esti munkarendhez hasonlóan a munka mellett tanulóknak találták ki. A mesterképzéseket full-time munkarendben általában egy év alatt, part-time munkarendben két év alatt lehet elvégezni.
Milyen a felvételi?
Nagyon különböző, hogy az intézmények milyen felvételi követelményeket szabnak. Általában nem a pontszámokon van a hangsúly, mint itthon, hanem a személyes elkötelezettséget értékelik.
Természetesen elvárás lehet, hogy bizonyos tantárgyakból megfelelő érettségivel rendelkezzetek, de emellett megfelelő motivációs levélre és ajánlólevelekre is szükségetek lesz. Az elbírálásnál figyelembe veszik az iskolán kívüli tevékenységeket is, így az önkéntes munka vagy a szakmai gyakorlat is jól jöhet. Ezután még egy-két interjúra kell számítanotok, amelyek lehetnek csoportosak vagy egyéniek - olvasható az Engame összefoglalójában.
Milyen nyelvvizsgára lesz szükség?
Sok egyetem meghatározza, hogy milyen típusú nemzetközi nyelvvizsgát fogad el, és pontosan milyen szintet, illetve hány pontot kell elérnetek a vizsgán. A Cambridge nyelvvizsgáját, a TOEFL- vagy az IELTS-vizsgákat általában elfogadják, de mindenképpen nézzetek utána a követelményeknek, mielőtt befizetnétek a nyelvvizsgát. Átmennétek az IELTS-nyelvvizsgán? Most kipróbálhatjátok.
Mennyibe kerül a tanulás?
Uniós állampolgárként ugyanolyan tandíjat kell fizetnetek, mint a brit hallgatóknak. A tandíj mértéke persze nagyon változó, függ az intézménytől, a képzés jellegétől és persze attól is, hogy az ország mely részébe jelentkeztek: Angliában és Walesben akár évi 9000 font is lehet a tandíj, ez majdnem 3,5 millió forint, Észak-Írországban pedig 3575 font is lehet, azaz majdnem 1,4 millió forint.
A skót egyetemek kínálatából is érdemes választani: a BA- és BSc-képzéseken nincs tandíj, a mesterszakokért viszont már fizetni kell. Külföldi egyetemek tandíj nélkül: így szerezhettek diplomát ingyen.
| További hasznos információk |
Az Education UK a British Council honlapja, rengeteg alapinformációval. Ha ösztöndíjat kerestek, akkor mindenképpen próbáljátok ki ezt az oldalt, nagy előnye, hogy szakterületenként is kereshettek. Ha mesterképzést vagy más posztgraduális képzést kerestek, nézzétek meg a Prospects oldalát, ahol tematikus kurzuskeresőt is találtok. A Study in UK honlapján szintén szakterületenként kereshettek rá a különböző képzésekre, rengeteg információt találhattok az ösztöndíjakról és a felvételi eljárásról, sőt rangsorokat is böngészhettek. A StudyLink oldalán több ország, köztük az Egyesült Államok, Finnország, Kína és természetesen az Egyesült Királyság képzései között is kereshettek. Ha pedig már lakótársakat kerestek, vagy beszállnátok egy csoportos albérletbe, próbáljátok ki az EasyRoommate, a FlatMateRooms vagy a SpareRoom oldalakat. |
Mit kell tudni a diákhitelről?
Az Engame leírása szerint az Európai Unió országaiból érkező külföldi hallgatók csak a tandíjukat fedezhetik diákhitelből. A hitel összege változó, ezt az anyagi helyzetetek alapján határozzák meg. A törlesztést csak akkor kell elkezdenetek, ha a jövedelmetek eléri a meghatározott szintet (magyarországi munkavállalás esetén körülbelül havi 280 ezer forintot). Nagyon fontos viszont, hogy nem vehettek fel diákhitelt a mesterképzésre vagy a további posztgraduális képzéseitekre.
Vannak kollégiumok? Mennyibe kerül az albérlet?
Többféle szálláslehetőség van. A campusokhoz tartozó kollégiumokba nehezebb bekerülni, de sok egyetemnek van saját tulajdonú diákszállása is - ezek nem albérletek, de nem is hagyományos kolik.
Választhattok saját albérletet, akár csoportosan is, de akár egy magánlakás szobáját is kivehetitek. A nap infografikája: kik a külföldi hallgatók az angliai egyetemeken?
Mennyi zsebpénzre lesz szükség?
A tanuljangliaban.hu szerint Londonban havi 620-1330 font, más angliai városokban pedig havi 435-928 font közötti összegből lehet kijönni, életszínvonaltól függően. Ez 175-600 fontos szállásköltséget, 35-50 fontos rezsit, 60-120 fontos étkezést és maximum 80 fontos utazási költséget foglal magába a szórakozás, ruházkodás és egyéb szolgáltatások mellett.
Kaphatok ösztöndíjat?
Viszonylag kevés az állami ösztöndíj, viszont nagy hagyománya van az intézményi ösztöndíjaknak. Ezeket főleg adományokból, volt hallgatók hozzájárulásából fedezik, és nagyon eltérő, hogy ki pályázhatja meg, mekkora mértékű támogatást kap, milyen feltételekkel. Ha tehát még nem választottátok ki, melyik intézményben tanulnátok tovább, a döntésnél vegyétek figyelembe az ösztöndíjlehetőségeket is. Bővebb információkért olvassátok el korábbi cikkünket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
