A parlament még rá sem bólintott arra tervezetre, ami engedélyezné a brit egyetemek tandíjemelését, egyes intézmények máris emelték a 2017-ben kezdődő tanév költségeit.
250 fonton megy a vita, ennyivel, az infláció mértékével emelhetnék ugyanis a brit egyetemek a tandíjaikat, ha a parlament ősszel elfogadja az erről szóló javaslatot. Sok intézmény már meg sem várta a 9000 fontos éves tandíjhatár kitolását, honlapjukon a 2017-es tanévre már 9250 fontos díjat szerepeltetnek.
Pedig a javaslat sem engedné meg, hogy bárki kedvére éljen az emelés lehetőségével: azt minőségi elvárásokhoz kötnék, bár ennek részletei még nincsenek kidolgozva.
A BBC szerint ha az infláció mértékében emelhetnék évente a tandíjat az egyetemek, akkor négy éven belül már 10 ezer fontot is kérhetnének egy évért az intézmények.
A Brexit oka az egyenlőtlen oktatásban keresendő egy szakember szerint
A Svájc főbankáraként emlegetett Tidjane Thiam szerint Nagy-Britannia nem tett eleget az egyenlőtlenségek eltüntetése érdekében, ami az oktatásnál kezdődött el. Nagy-Britannia túl keveset ruházott be az oktatásba - véli Thiam, a Credite Suisse vezérigazgatója. A bankár 15 évet élt Angliában, emlékei szerint olyan gyermekszegénységgel találkozott Londonban, mint néhol Afrikában - írja a Reuters nyomán a .
A liberálisok azt szeretnék megtudni, hogy vajon a kormány engedélyezte-e az egyetemeknek, hogy már most, a parlamenti szavazás előtt a magasabb tandíjat hirdessék az oldalukon. Sok egyetem ugyanis ezt teszi, amelyik pedig nem, az is figyelmeztet arra, hogy a 2017-es tandíjak mértéke emelkedhet.
Amikor 2012-ben a kormány javaslatára 9000 fontra emelték a tandíjak felső határát, komoly diáktüntetések voltak országszerte.
Mennek a britek, mennek a britek! - Viszlát angliai felsőoktatás?
Sokak meglepetésére a brit választók úgy döntöttek, hogy elhagynák az Európai Uniót. Ez számos gazdasági hatása mellett a szigetországban élő fiatalokat kiemelten érinti, valamint azokat, akik ott tervezték továbbtanulásukat. Könnyen búcsút mondhatunk az Erasmusnak is. Sok magyar fiatalnak fájdul meg a szíve a britek népszavazása (Brexit) hallatán: a csütörtöki népszavazáson a szavazatok legnagyobb részét a kilépés mellett adták le a britek.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
