Tovább emelhetik a tandíjakat Nagy-Britanniában

A parlament még rá sem bólintott arra tervezetre, ami engedélyezné a brit egyetemek tandíjemelését, egyes intézmények máris emelték a 2017-ben kezdődő tanév költségeit.

  • Eduline
Wikipedia

250 fonton megy a vita, ennyivel, az infláció mértékével emelhetnék ugyanis a brit egyetemek a tandíjaikat, ha a parlament ősszel elfogadja az erről szóló javaslatot. Sok intézmény már meg sem várta a 9000 fontos éves tandíjhatár kitolását, honlapjukon a 2017-es tanévre már 9250 fontos díjat szerepeltetnek.

Pedig a javaslat sem engedné meg, hogy bárki kedvére éljen az emelés lehetőségével: azt minőségi elvárásokhoz kötnék, bár ennek részletei még nincsenek kidolgozva.

A BBC szerint ha az infláció mértékében emelhetnék évente a tandíjat az egyetemek, akkor négy éven belül már 10 ezer fontot is kérhetnének egy évért az intézmények.

 

A Brexit oka az egyenlőtlen oktatásban keresendő egy szakember szerint

A Svájc főbankáraként emlegetett Tidjane Thiam szerint Nagy-Britannia nem tett eleget az egyenlőtlenségek eltüntetése érdekében, ami az oktatásnál kezdődött el. Nagy-Britannia túl keveset ruházott be az oktatásba - véli Thiam, a Credite Suisse vezérigazgatója. A bankár 15 évet élt Angliában, emlékei szerint olyan gyermekszegénységgel találkozott Londonban, mint néhol Afrikában - írja a Reuters nyomán a .

A liberálisok azt szeretnék megtudni, hogy vajon a kormány engedélyezte-e az egyetemeknek, hogy már most, a parlamenti szavazás előtt a magasabb tandíjat hirdessék az oldalukon. Sok egyetem ugyanis ezt teszi, amelyik pedig nem, az is figyelmeztet arra, hogy a 2017-es tandíjak mértéke emelkedhet.

Amikor 2012-ben a kormány javaslatára 9000 fontra emelték a tandíjak felső határát, komoly diáktüntetések voltak országszerte.

 

Mennek a britek, mennek a britek! - Viszlát angliai felsőoktatás?

Sokak meglepetésére a brit választók úgy döntöttek, hogy elhagynák az Európai Uniót. Ez számos gazdasági hatása mellett a szigetországban élő fiatalokat kiemelten érinti, valamint azokat, akik ott tervezték továbbtanulásukat. Könnyen búcsút mondhatunk az Erasmusnak is. Sok magyar fiatalnak fájdul meg a szíve a britek népszavazása (Brexit) hallatán: a csütörtöki népszavazáson a szavazatok legnagyobb részét a kilépés mellett adták le a britek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.