Az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a személyi jövedelemadóról, az...
Az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a személyi jövedelemadóról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, a nemzeti köznevelési törvényről és a nemzeti felsőoktatási szóló törvények rendelkezéseit is módosítaná a parlament honlapján közzétett, 34 paragrafusból álló javaslat, amelyet az emberi erőforrások minisztere nyújtott be az Országgyűlésnek.
A tervezett módosítások érintik a nemzeti felsőoktatási törvényt, és a rektori jogköröket is. Eszerint rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú, államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.
A rektor a nemzeti felsőoktatási törvényben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára ruházhatja. A javaslat szerint a rektor, mint egyszemélyi felelős vezető esetében feladatai indokolják, hogy nem bármely területen, hanem felsőoktatási intézményben szerzett vezetési gyakorlat legyen a megbízás egyik feltétele. Az új feltételeket első alkalommal a 2013. szeptember 1-jét követően kiírt pályázatok során kellene alkalmazni.
A módosítás kitér arra az esetre is, ha a felsőoktatási intézményben nincsenek meg teljes körűen a személyi, szervezeti feltételek. Ekkor megállapodhat az egyetem, főiskola másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására.
A képzés abban a felsőoktatási intézményben hirdethető meg, illetve az oklevelet az az intézmény adja ki, amelyik intézmény kezdeményezte és megszerezte a szakindítási engedélyt. Közismereti tanárképzésben két tanári szakképzettséggel szerezhető oklevél. A csak hitéleti képzést folytató egyházi felsőoktatási intézményekben folyó hittanár-nevelőtanár szakpár képzése nem hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézménnyel közös képzés formájában szervezhető meg úgy, hogy egyik szakon nem hitéleti tanárszak, másik szakon hittanár-nevelőtanár szakot szerveznek.
A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén az első okiratkiadást követő további dokumentum kiadás is ingyenes legyen.
A felsőoktatási intézmény által a képzés eredményes befejezéséről kiállított oklevél kiegészülne a képzési és kimeneti követelmény időtartamával. Mindez a Magyarországon megszerzett oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség külföldi elismerése során könnyítené meg a hazai képzés egyenértékűségének a megállapítását. A változtatások között az is szerepel, hogy a Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
