Az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a személyi jövedelemadóról, az...
Az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a személyi jövedelemadóról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, a nemzeti köznevelési törvényről és a nemzeti felsőoktatási szóló törvények rendelkezéseit is módosítaná a parlament honlapján közzétett, 34 paragrafusból álló javaslat, amelyet az emberi erőforrások minisztere nyújtott be az Országgyűlésnek.
A tervezett módosítások érintik a nemzeti felsőoktatási törvényt, és a rektori jogköröket is. Eszerint rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú, államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.
A rektor a nemzeti felsőoktatási törvényben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára ruházhatja. A javaslat szerint a rektor, mint egyszemélyi felelős vezető esetében feladatai indokolják, hogy nem bármely területen, hanem felsőoktatási intézményben szerzett vezetési gyakorlat legyen a megbízás egyik feltétele. Az új feltételeket első alkalommal a 2013. szeptember 1-jét követően kiírt pályázatok során kellene alkalmazni.
A módosítás kitér arra az esetre is, ha a felsőoktatási intézményben nincsenek meg teljes körűen a személyi, szervezeti feltételek. Ekkor megállapodhat az egyetem, főiskola másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására.
A képzés abban a felsőoktatási intézményben hirdethető meg, illetve az oklevelet az az intézmény adja ki, amelyik intézmény kezdeményezte és megszerezte a szakindítási engedélyt. Közismereti tanárképzésben két tanári szakképzettséggel szerezhető oklevél. A csak hitéleti képzést folytató egyházi felsőoktatási intézményekben folyó hittanár-nevelőtanár szakpár képzése nem hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézménnyel közös képzés formájában szervezhető meg úgy, hogy egyik szakon nem hitéleti tanárszak, másik szakon hittanár-nevelőtanár szakot szerveznek.
A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén az első okiratkiadást követő további dokumentum kiadás is ingyenes legyen.
A felsőoktatási intézmény által a képzés eredményes befejezéséről kiállított oklevél kiegészülne a képzési és kimeneti követelmény időtartamával. Mindez a Magyarországon megszerzett oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség külföldi elismerése során könnyítené meg a hazai képzés egyenértékűségének a megállapítását. A változtatások között az is szerepel, hogy a Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
