Az elnököt nem olyan fából faragták, hogy feladja pozícióját 12 év höközés után.
Néhány nappal a határidő előtt, július 20-án nyújtotta be fellebbezését Török Márk az SZTE rektorának határozatával szemben, amely megsemmisítette tavaly szeptemberi megválasztásának eredményét - értesült az Átlátszó Oktatás az EHÖK-elnöktől. Az elnöki határozat június 22-én született.
Török egy tavaly szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítás miatt veszítheti el pozícióját, miszerint csak olyan hallgatói önkormányzati tisztviselő választható meg, aki korábban nem töltötte ki a módosításban maximalizált 4 évét a hallgatói önkormányzatban. Török 2004 óta hallgatói képviselő.
A perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ahol az első fokú döntés már jogerősnek számít, azt a Kúriánál lehet megfellebbezni, azonban az már nem halasztó hatályú, mint a mostani eljárás. Törököt egyelőre hiába fosztották meg posztjától, a döntésig ő maradhat az SZTE EHÖK képviselője.
Az eljárásban Török arra hivatkozik, hogy a tavalyi módosításnak visszaható hatása van, hiszen a korábban korlátozások nélkül kitöltött mandátumát is számolják. Szerinte csak a 2015. szeptember 1. utáni időszakban megkezdett mandátumokat lehet számolni. Az EMMI jogértelmezését elfogadva a rektor azonban azért semmisítette meg Török megválasztását, mert annak nem visszaható hatálya van, hanem egyszerűen új választási követelményt fogalmaz meg a törvény. Hasonlóan érvel az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is.
A perre leghamarabb szeptemberben kerülhet sor. Mivel ez az első eset, így precedens értékű lehet az összes hallgatói önkormányzatra nézve, így a szintén problémás esetnek számító Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnál is, ahol szintén a túlkorosnak számító Bognár István Ádámot választották meg elnöknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
