Az elnököt nem olyan fából faragták, hogy feladja pozícióját 12 év höközés után.
Néhány nappal a határidő előtt, július 20-án nyújtotta be fellebbezését Török Márk az SZTE rektorának határozatával szemben, amely megsemmisítette tavaly szeptemberi megválasztásának eredményét - értesült az Átlátszó Oktatás az EHÖK-elnöktől. Az elnöki határozat június 22-én született.
Török egy tavaly szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítás miatt veszítheti el pozícióját, miszerint csak olyan hallgatói önkormányzati tisztviselő választható meg, aki korábban nem töltötte ki a módosításban maximalizált 4 évét a hallgatói önkormányzatban. Török 2004 óta hallgatói képviselő.
A perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ahol az első fokú döntés már jogerősnek számít, azt a Kúriánál lehet megfellebbezni, azonban az már nem halasztó hatályú, mint a mostani eljárás. Törököt egyelőre hiába fosztották meg posztjától, a döntésig ő maradhat az SZTE EHÖK képviselője.
Az eljárásban Török arra hivatkozik, hogy a tavalyi módosításnak visszaható hatása van, hiszen a korábban korlátozások nélkül kitöltött mandátumát is számolják. Szerinte csak a 2015. szeptember 1. utáni időszakban megkezdett mandátumokat lehet számolni. Az EMMI jogértelmezését elfogadva a rektor azonban azért semmisítette meg Török megválasztását, mert annak nem visszaható hatálya van, hanem egyszerűen új választási követelményt fogalmaz meg a törvény. Hasonlóan érvel az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is.
A perre leghamarabb szeptemberben kerülhet sor. Mivel ez az első eset, így precedens értékű lehet az összes hallgatói önkormányzatra nézve, így a szintén problémás esetnek számító Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnál is, ahol szintén a túlkorosnak számító Bognár István Ádámot választották meg elnöknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
