Török Márk fellebbezett, az ítéletig biztosan ő a szegedi EHÖK elnöke

Az elnököt nem olyan fából faragták, hogy feladja pozícióját 12 év höközés után.

  • Eduline
Átlátszó Oktatás

Néhány nappal a határidő előtt, július 20-án nyújtotta be fellebbezését Török Márk az SZTE rektorának határozatával szemben, amely megsemmisítette tavaly szeptemberi megválasztásának eredményét - értesült az Átlátszó Oktatás az EHÖK-elnöktől. Az elnöki határozat június 22-én született.

Török egy tavaly szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítás miatt veszítheti el pozícióját, miszerint csak olyan hallgatói önkormányzati tisztviselő választható meg, aki korábban nem töltötte ki a módosításban maximalizált 4 évét a hallgatói önkormányzatban. Török 2004 óta hallgatói képviselő.

A perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, ahol az első fokú döntés már jogerősnek számít, azt a Kúriánál lehet megfellebbezni, azonban az már nem halasztó hatályú, mint a mostani eljárás. Törököt egyelőre hiába fosztották meg posztjától, a döntésig ő maradhat az SZTE EHÖK képviselője.

Az eljárásban Török arra hivatkozik, hogy a tavalyi módosításnak visszaható hatása van, hiszen a korábban korlátozások nélkül kitöltött mandátumát is számolják. Szerinte csak a 2015. szeptember 1. utáni időszakban megkezdett mandátumokat lehet számolni. Az EMMI jogértelmezését elfogadva a rektor azonban azért semmisítette meg Török megválasztását, mert annak nem visszaható hatálya van, hanem egyszerűen új választási követelményt fogalmaz meg a törvény. Hasonlóan érvel az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is.

A perre leghamarabb szeptemberben kerülhet sor. Mivel ez az első eset, így precedens értékű lehet az összes hallgatói önkormányzatra nézve, így a szintén problémás esetnek számító Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnál is, ahol szintén a túlkorosnak számító Bognár István Ádámot választották meg elnöknek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.