Tömegverekedések kísérik a tandíjellenes tüntetéseket Johannesburgban - videó

A hallgatók a magas tandíjak ellen tüntettek volna békésen, de az egyetemeken tilos tömegtüntetéseket tartani. A kiérkező rendőrökkel azóta sorozatosak az összecsapások.

  • eduline/mti

A johannesburgi Wits (Witwatersrand) Egyetemen kirobbant zavargások azzal kezdődtek, hogy néhány száz diák felvonult az egyetemi kampuszon, miközben a fekete lakosságot egykor elnyomó apartheid-rendszer elleni tiltakozások idején népszerűvé vált, jellegzetes afrikai táncot járták. A sokáig nyugodt tiltakozások egy hete újultak ki egy év után, de keddi nap fordulópontnak tűnik.

A helyszínre kiérkező rendőrökkel hamar konfliktus alakult ki, néhány hallgató hiába próbálta meg virágcsokrok átadásával oldani a feszültséget. Többen kövekkel kezdték dobálni a rendőröket, felborították egyik autójukat, mire a rendőrök válaszul riasztógránátokat, gumilövedékeket és könnygázt vetettek be ellenük.

Több diák, valamint egy rendőr is könnyebben megsérült, legalább két tiltakozót előállítottak.

A magas tandíjak elleni diáktüntetések tavaly kezdődtek, majd alábbhagytak, miután a kormány befagyasztotta a tandíjakat, és egy bizottságot állított fel, hogy felmérje az oktatásfinanszírozási rendszer helyzetét. A dél-afrikai egyetemek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a tandíjbefagyasztás ellehetetlenítheti az oktatást. A tüntetések szeptember közepén újrakezdődtek, miután a testület bejelentette, hogy a tandíjak még emelkedni fognak, amíg jövőre el nem érik a nyolcszázalékos növekedést. Az áldatlan állapotok miatt oktatási intézményeket kellett bezárni, a Wits Egyetemen is elmaradtak az előadások.

A magas tandíjak sokszor megfizethetetlenek a szegényebb családokból származó fekete diákok számára. A diáklázongások rávilágítanak arra, hogy több mint két évtizeddel a feketéket elnyomó apartheid rendszer bukása után a diákok körében még mindig nagy a csalódottság, és a fiatalok továbbtanulási esélyei nem egyenlők.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.