Több mint hárommillióan utaztak külföldre Erasmusszal

Immár hárommilliónál többen vették igénybe az Erasmus ösztöndíjat az uniós felsőoktatási-továbbképzési, illetve...

  • MTI

Immár hárommilliónál többen vették igénybe az Erasmus ösztöndíjat az uniós felsőoktatási-továbbképzési, illetve munkatapasztalat-szerző csereprogram 1987-es elindítása óta - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn Brüsszelben közzétett statisztikai adatokból.

A legfrissebb áttekintés a 2011-2012-es tanév számaival frissíti az adatokat. Abban a tanévben rekord számú, több mint 250 ezer diák vehette igénybe az ösztöndíjat. Közülük mintegy 205 ezren választották az átlagosan hat hónapos külföldi tanulmányokat, és csaknem 50 ezren vették igénybe az egyre népszerűbb külföldi munkavégzés lehetőségét.

A projekt 1987-es indításának évében még csak háromezer diák utazhatott Erasmus ösztöndíjjal külföldre, 11 európai országból. Ma az Erasmus csereprogramban az EU 28 tagállama mellett  Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország vesz részt.

Erasmus ösztöndíjjal a legtöbben Spanyolországban, Franciaországban és Németországban folytatnak felsőfokú részképzést. Az ösztöndíjat igénybe vevők állampolgársága szerint a sorrend csaknem ugyanez: Spanyolország, Németország és Franciaország.

Az utazási és külföldi megélhetési költségekre folyósított átlagos havi összeg 252 euró volt. Egyes országokban ezt különböző forrásokból kisebb-nagyobb tételekkel kiegészítik.

Magyarországról a 2010-2011-es tanévben 4164-en, a 2011-2012-es tanévben pedig 4361-en vették igénybe az Erasmus ösztöndíjat. A Magyarországgal összevethető méretű Cseh Köztársaságból a 2010-2011-es tanében 6433-an, a 2011-2012-es tanévben pedig 7004-en használták ki az ösztöndíj adta lehetőségeket.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.