Több külföldi tanulhat az orosz egyetemeken

Az eddiginél másfélszer több külföldi diák oktatását támogatná jövő évtől az orosz állam, és a korábbinál több...

  • MTI

Az eddiginél másfélszer több külföldi diák oktatását támogatná jövő évtől az orosz állam, és a korábbinál több európai fiatalt szeretnének fogadni az orosz felsőoktatásban - írta kedden az Izvesztyija című orosz lap.

Az orosz oktatási tárca munkacsoportjának javaslata szerint évente 15 ezer külföldi diákot fogadnának Oroszország egyetemein és főiskoláin. Legutóbb 2008-ban növelték azoknak a külföldi diákoknak a számát, akiknek a képzését az orosz állami költségvetésből finanszírozzák. Akkor 7 ezerről 10 ezerre nőtt a támogatott férőhelyek száma.

A tervezetet szeptemberre készítik el és nyújtják be az oktatási minisztériumnak, és a következő tanévben már ennek megfelelően veszik fel a külföldi hallgatókat - tájékoztatta az Izvesztyija Gulnara Krasznova, a moszkvai Népek Barátsága (Lumumba) Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Mint elmondta, az orosz tárcánál lehetőséget látnak arra, hogy a jelenleginél több európai diákot vonzzanak Oroszországba. Szerinte az orosz munkaerő- és képzési piac sokkal kedvezőbb, mint az európai.

Oroszországban a munkanélküliség 2012 harmadik negyedévében 5,2 százalékos volt, míg például Franciaországban és Olaszországban 10,8 százalékot tett ki - emlékeztetett az orosz lap. 

Vlagyimir Filippov, a Népek Barátsága egyetem rektora szerint azonban nehéz Oroszországba csábítani az európai fiatalokat, mert az orosztól eltérő a mentalitásuk, és mert az orosz felsőoktatási intézmények nem tudnak számukra megfelelő körülményeket biztosítani. Éppen ezért őket elsősorban a kétéves magiszteri képzés érdekelhetné. Egy évig Oroszországban, majd újabb egy évig hazájukban tanulhatnának, és kettős diplomát kaphatnának a képzés végén. A rektor szerint az európai diákokat az államilag támogatott oktatással lehetne ösztönözni. 

Aljona Arsinova, az orosz törvényhozás alsóháza oktatási bizottságának elnökhelyettese szerint legalább 5-6 százalékkal kellene növelni a külföldi diákok oktatásának állami költségvetésből való támogatását. "A képzés a gazdaság motorja, (.,.) ma nagyon sok cég nyit Oroszországban leányvállalatot, üzemeket. Bővítjük az együttműködést, arra törekszünk, hogy megszüntessük a vízumkényszert" - mondta az orosz parlamenti képviselő. 

Oroszországban elsősorban mérnöki-műszaki felsőoktatási képzésben vesznek részt a külföldi diákok (19,7 százalék), orosz nyelvet 13,5 százalékuk tanul az itteni egyetemeken, főiskolákon.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.