Több külföldi tanulhat az orosz egyetemeken

Az eddiginél másfélszer több külföldi diák oktatását támogatná jövő évtől az orosz állam, és a korábbinál több...

  • MTI

Az eddiginél másfélszer több külföldi diák oktatását támogatná jövő évtől az orosz állam, és a korábbinál több európai fiatalt szeretnének fogadni az orosz felsőoktatásban - írta kedden az Izvesztyija című orosz lap.

Az orosz oktatási tárca munkacsoportjának javaslata szerint évente 15 ezer külföldi diákot fogadnának Oroszország egyetemein és főiskoláin. Legutóbb 2008-ban növelték azoknak a külföldi diákoknak a számát, akiknek a képzését az orosz állami költségvetésből finanszírozzák. Akkor 7 ezerről 10 ezerre nőtt a támogatott férőhelyek száma.

A tervezetet szeptemberre készítik el és nyújtják be az oktatási minisztériumnak, és a következő tanévben már ennek megfelelően veszik fel a külföldi hallgatókat - tájékoztatta az Izvesztyija Gulnara Krasznova, a moszkvai Népek Barátsága (Lumumba) Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Mint elmondta, az orosz tárcánál lehetőséget látnak arra, hogy a jelenleginél több európai diákot vonzzanak Oroszországba. Szerinte az orosz munkaerő- és képzési piac sokkal kedvezőbb, mint az európai.

Oroszországban a munkanélküliség 2012 harmadik negyedévében 5,2 százalékos volt, míg például Franciaországban és Olaszországban 10,8 százalékot tett ki - emlékeztetett az orosz lap. 

Vlagyimir Filippov, a Népek Barátsága egyetem rektora szerint azonban nehéz Oroszországba csábítani az európai fiatalokat, mert az orosztól eltérő a mentalitásuk, és mert az orosz felsőoktatási intézmények nem tudnak számukra megfelelő körülményeket biztosítani. Éppen ezért őket elsősorban a kétéves magiszteri képzés érdekelhetné. Egy évig Oroszországban, majd újabb egy évig hazájukban tanulhatnának, és kettős diplomát kaphatnának a képzés végén. A rektor szerint az európai diákokat az államilag támogatott oktatással lehetne ösztönözni. 

Aljona Arsinova, az orosz törvényhozás alsóháza oktatási bizottságának elnökhelyettese szerint legalább 5-6 százalékkal kellene növelni a külföldi diákok oktatásának állami költségvetésből való támogatását. "A képzés a gazdaság motorja, (.,.) ma nagyon sok cég nyit Oroszországban leányvállalatot, üzemeket. Bővítjük az együttműködést, arra törekszünk, hogy megszüntessük a vízumkényszert" - mondta az orosz parlamenti képviselő. 

Oroszországban elsősorban mérnöki-műszaki felsőoktatási képzésben vesznek részt a külföldi diákok (19,7 százalék), orosz nyelvet 13,5 százalékuk tanul az itteni egyetemeken, főiskolákon.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.