Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az Állami Számvevőszék 2009-12 közötti időszakot és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában az intézmények többségénél.

Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető az általános tapasztalatokról csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. Probléma volt még, hogy a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. Az eszközök és források állományának valódiságát több intézmény leltárral nem támasztotta alá teljes körűen. Az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása ugyanakkor alapvetően szabályos volt. Az állami felsőoktatási intézmények fenntartója szabályszerűen látta el alapítói és egyéb feladatait - jelezte.
Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke kiemelte: 2009-12 között a hatályos felsőoktatási törvény a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállóságot biztosított az állami felsőoktatási intézmények számára, ezzel azonban nem minden esetben tudtak élni. Több intézmény pénzügyi egyensúlya megingott, mintegy feléhez költségvetési felügyelőket, illetve főfelügyelőket rendeltek ki - jegyezte meg az alelnök.
Kitért arra is: a fenti időszakban a felsőoktatási intézmények kiadásai 1881 milliárdot tettek ki, amihez az állam 752 milliárdos költségvetési támogatást biztosított. Kijelentette: össztársadalmi érdek, hogy a felsőoktatási intézmények szabályosan működjenek és maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket.
Az ÁSZ valamennyi állami felsőoktatási intézményt górcső alá vesz, és idén még két egyházi intézményt is megvizsgálnak. Ezt azért is tartotta fontosnak, mert a Magyarországon működő egyetemek és főiskolák átfogó ellenőrzésére korábban nem került sor. Az alelnök jelezte: az egyes intézményeket azonos ellenőrzési program alapján vizsgálják, a cél annak megállapítása, hogy szabályos volt-e a pénzügyi és vagyongazdálkodás, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e a belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói, ágazati irányítói tevékenységeit. Rögzítette: a vizsgálat nem terjed ki ugyanakkor az oktatási és tudományos tevékenységre.
Csütörtökön két felsőoktatási intézmény, a veszprémi központú Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola anyagát hozták nyilvánosságra.
Horváthné Herbáth Mária közölte: a Pannon Egyetem belső kontrollrendszerének működtetése, pénzügyi és vagyongazdálkodása - kisebb hiányosságok mellett - megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A csökkenő költségvetési támogatás és hallgatói létszám, továbbá a romló pénzügyi pozíció ellenére is megőrizte fizetőképességét, kincstári biztost, költségvetési (fő)felügyelőt nem rendeltek ki. Nem volt szabályszerű ugyanakkor a megbízási díjak elszámolása és működési bevételek beszedése, valamint a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások előirányzatának felhasználásakor is tártak fel szabálytalanságokat. A vagyongazdálkodás és vagyonkimutatás során - egyes mérlegtételek bemutatása és értékelése kivételével - betartották a jogszabályokat és belső előírásokat. A számvevők az intézmény rektorának fogalmaztak meg javaslatokat a problémák orvoslása érdekében.
A Szolnoki Főiskolán azt állapították meg, hogy a belső kontrollrendszer működtetése összességében nem volt megfelelő, amely a pénzügyi és a vagyongazdálkodás területén egyaránt szabálytalanságokat eredményezett. Az intézménynél a mintegy 41,6 százalékos hallgatói létszámcsökkenés, a bevételi lehetőségek szűkülése és a jelentős összegű PPP-kiadások miatt többször merültek fel likviditási problémák. A személyi juttatások, a megbízási díjak, a dologi kiadások előirányzatainak felhasználása, a bevételek beszedése szabálytalanul zajlott, a hallgatói költségtérítéseket nem kincstári számlán kezelték.
A számvevők a rektornak és a felsőoktatásért felelős miniszternek egyaránt fogalmaztak meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteni. Ezt utóellenőrzés során értékelheti az ÁSZ.
Az alelnök hozzátette: emellett további hat ellenőrzés - a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Táncművészeti Főiskola - van befejezés előtti szakaszban. Kérdésre jelezte: a Corvinus Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola ellenőrzése július 20-ával indult el, további hét egyetemét augusztus 20-a után kezdik el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).