Több ezer, középiskolás és egyetemista diák vonult utcára tanítási időben Spanyolország csaknem negyven városában szerdán, követelve az új oktatási törvény visszavonását és José Ignacio Wert oktatási miniszter lemondását - jelentette a spanyol sajtó.
A háromnaposra tervezett diáksztrájk második napján Madridban tüntető diákcsoportok egyesültek a belvárosban, ezzel megbénították a forgalmat és komoly fennakadásokat okoztak a közlekedésben - közölte az Europapress spanyol hírügynökség. A szervezők szerint csak a fővárosban legkevesebb tizenötezer diák gyűlt össze. A rendőrség ezzel szemben azt a tájékoztatást adta a spanyol közmédiának, hogy a fővárosban körülbelül ezer tanuló tüntetett.
A diáktömeg táblákat, lepedőket tartott a magasba, amelyeken tiltakozásukat fogalmazták meg egy-egy mondatban, ezeket skandálták is. "Nem a megszorításokra", "Nem hátrálunk" - kiabálták például. A menet elején kifeszített molinón ez állt: "Nem a francóista ellenreformra." Hongkongban szeptemberben a demokrácia kiszélesítéséért tüntettek a diákok: erről itt olvashattok.
A tanulók országszerte sztrájkolnak. Andalúzia oktatási központnak számító nyolc városa közül hét helyen voltak tüntetések is, a diákok a déli órákat az utcákon töltötték iskola helyett. Katalóniában és Galíciában sem vettek részt a tanítás egy részén, és ott is számos felvonulást szerveztek. Santiago de Compostelában például a transzparenseken arra hívták fel a figyelmet, hogy az "oktatás nem eladó" és "a közoktatás védelmében meg kell állítani reformot".
José Ignacio Wert oktatási miniszter a spanyol parlament folyosóján, újságírói kérdésre úgy kommentálta a helyzetet, hogy szerinte a sztrájkban való részvétel összességében csekély, és vannak olyan területei az országnak, ahol egészen jelentéktelen.
A sztrájkot szervező Hallgatói Önkormányzat ezzel szemben azt közölte, hogy átlagosan 70 százalék felett van a megmozdulás támogatottsága a középiskolások körében, sőt helyenként eléri a 90 százalékot is. Az érdekképviselet szerint a tavaly elfogadott oktatási törvény sokaktól elzárja a tanulás lehetőségét. Számításaik szerint ebben a tanévben 45 ezren nem tudtak egyetemre menni, mert nem volt rá pénzük.
"Ez visszaviszi az országot az 1950-es évekbe, a Franco-diktatúra idejére, amikor csak a gazdagok gyerekei tanulhattak, ami pedig növeli az olcsó és szakképzetlen munkaerőt" - mondta korábban Ana García főtitkár.
Csütörtökön a tiltakozó akció fő eseményeként felvonulást szerveznek Madridba, amely az oktatási minisztérium épületénél ér majd véget, és amelyre a diákok mellett szülőket és tanárokat is várnak. A tiltakozó akciót támogatja néhány szakszervezet és több baloldali parlamenti párt is.
A spanyol törvényhozásban komoly viták előzték meg a jogszabály - elnevezése szerint az oktatás minőségét javító törvény (Lomce) - elfogadását. Tavaly novemberben szavazták meg, kizárólag a kormányzó Néppárt (PP) támogatásával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
