Több cseh politikus diplomája kétes eredetű

Több ismert cseh politikus és vezető köztisztviselő szerezte meg diplomáját kétes körülmények között, de Csehországban...

  • MTI

Több ismert cseh politikus és vezető köztisztviselő szerezte meg diplomáját kétes körülmények között, de Csehországban még nem volt példa arra, hogy egy ilyen ügy miatt bárki is távozott volna a közéletből - állapította meg a cseh sajtó a napokban Schmitt Pál plágiumügye kapcsán.

A magyar elnök lemondásának "Csehországban nincsen párja. Több (cseh) politikus, annak ellenére, hogy kételyek merültek fel diplomamunkájának minőségét illetően, továbbra is politikailag aktív" - jegyezte meg az iHned, a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap hírportálja.

Azt írja, hogy a "hagyományos követelményeknek nem megfelelő munkák elsősorban a magánegyetemeken születnek", s miután néhány éve ez a probléma a közvélemény figyelmének homlokterébe került, több diplomamunka "rejtélyes módon" eltűnt az egyetemek és főiskolák archívumaiból. Példaként a lap Stanislav Gross volt szociáldemokrata miniszterelnök munkáját említi, amely a pilseni Nyugat-csehországi Egyetem jogi karának levéltárából tűnt el.

Egy még 2009-ben elvégzett tényfeltáró vizsgálat szerint a pilseni jogi karon az utóbbi évtizedben mintegy 500-an jutottak vitatható diplomához. A kar kétes ügyeit a Lidové Noviny című konzervatív napilap hozta elsősként nyilvánosságra. Miután az újság megírta, hogy az egyik dékánhelyettes, Ivan Tomazic 2006-ban megvédett doktori disszertációjának több tucatnyi oldala teljesen megegyezik egy korábbi munkával, az egyetem és a téma a sajtó érdeklődésének a homlokterébe került.

Később kiderült: számos végzős diplomamunkája hiányzik a könyvtárból, mások az előírtnál jóval rövidebb munkákat adtak be, néhány százan pedig az előírtnál rövidebb idő alatt végezték el tanulmányaikat.

Egyebek között Pilsenben szerzett jogi diplomát Jan Ruml, a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) korábbi belügyminisztere, a már említett Stanislav Gross volt kormányfő, Marek Benda ODS-képviselő, aki a parlament alkotmányjogi bizottságának sok éven át az elnöke volt, vagy Ivana Rápková, az észak-csehországi Chomutov város romaellenes akcióiról elhíresült polgármestere. Benda diplomamunkája alig fele az előírt terjedelemnek, Rápková munkája pedig hiányzik a könyvtárból. Néhány tanár, akinél állítólag vizsgázott, azt állítja, hogy soha nem is látta őt.

Pilseni jogi diplomája van több prágai és pilseni rendőrparancsnoknak és befolyásos köztisztviselőnek is. Ludek Hosman, a pilseni rendőrség parancsnoka beismerte: egyszerűen lemásolt egy korábbi munkát, s annak alapján megkapta a jogászdiplomát. A legtöbb érintett azonban tagad. A dékánhelyettes - akinek a disszertációja a botrányt kirobbantotta - azzal érvelt, hogy egy másik dékánhelyettessel, Milan Kindllel való megegyezése alapján idegen oldalakat másolt át a saját munkájába, mert kíváncsiak voltak arra, rájön-e erre valaki a vizsgáztató bizottságból.

A többéves botrányok, viták, vizsgálatok eredménye, hogy a Nyugat-csehországi Egyetem jogi karát a bizonyított visszaélések és rendellenességek miatt a hatóságok meg kívánják szüntetni. A döntés egyelőre nem végleges.

Legutóbb februárban a cseh miniszterelnök kabinetvezetőjét vádolta meg plágiummal a prágai sajtó. Jana Nagyová diplomamunkájában, amelyet a prágai Komensky magánegyetemen végzett tanulmányai befejeztével 2011-ben készített, több oldalt kitevő hosszú idézetek találhatóak a munkaügyi és népjóléti minisztérium elemzéseiből, anélkül, hogy a forrás meg lenne jelölve - írta a Reflex című cseh társadalompolitikai hetilap és a Mladá Fronta Dnes (MFD) című napilap. Mindkét kiadvány azt állítja, hogy birtokában van Nagyová diplomamunkája. Az MFD a munka néhány vitatott részét is nyilvánosságra hozta.

Nagyová korábban a munkaügyi és népjóléti minisztériumban dolgozott. A tárca élén akkor Petr Necas mostani kormányfő állt. Miután Necas miniszterelnök lett, Nagyovát kabinetfőnökévé nevezte ki. A prágai sajtó szerint Nagyová egyike azoknak, akik igen komoly befolyással vannak a miniszterelnök döntéseire. Nagyová a sajtó állításait nem kommentálta.

Radek Mezulánek, aki az egyetemen Nagyová konzulense volt, nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az olmützi Palacky Egyetem tanára, Vladimír Polách a Mladá Fronta Dnesnek azt mondta, hogy a többoldalas idézetek egy diplomamunkában elfogadhatatlanok.

A Reflex úgy tudja: a Komensky egyetemet már hosszabb ideje bírálják, mivel egyes diplomamunkák eredetisége kétséges. A prágai sajtó szerint nem kizárt, hogy más cseh egyetemeken is hasonló visszaélések vannak, s a háttérben a korrupció áll. Az oktatásügyi tárca, hogy megnyugtassa a kedélyeket, már korábban elrendelte az összes csehországi egyetem és főiskola átvizsgálását. Az eredmény egyelőre nem ismeretes, illetve nem nyilvános.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.