Tizenöt éves a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési...

  • MTI

Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési életében vezető szerepet betöltő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 15. évfordulójáról.

Évfordulót ünnepel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Wikipedia

A Kárpátalja egyetlen, nem állami felsőoktatási intézményeként, alapítványi fenntartásban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapításáról 1993-ban döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács. Az intézményben az oktatás 1994-ben 41 hallgatóval indult a nyíregyházi főiskola speciális képzéseként. Jelenlegi formájában a főiskola az 1996–1997-es tanévtől kezdve működik, ugyanis ekkor kapta meg a tanintézet az ukrán államtól a működési engedélyt.

A főiskola Esztergomról és Győrről elnevezett termeiben megrendezett ünnepségen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a tanintézet elnöke hangsúlyozta: „a magyar főiskolát a kárpátaljai magyarság egyetemes tudás és műveltség iránti igénye hívta életre, hogy annak anyanyelvű felsőoktatási intézményeként hivatalos keretet biztosítson ehhez, s azon túl élhető terepe legyen szülőföldjén az újonnan alakuló ukrán államon belül”. Elmondta, hogy az indulás és a későbbi évek nehézségei ellenére a beregszászi magyar főiskola volt a határon túli magyarság első olyan anyanyelvű felsőoktatási intézménye, amely 2001-ben állami akkreditációt kapott.

Hozzátette: annak ellenére, hogy jelenleg is úttörő tevékenységnek számít a magyar főiskola szinte minden kezdeményezése, az oktatási intézmény a térség jelentős szellemi és kulturális központjává vált, amely érvényes tudást, műveltséget közvetít, s államilag elismert diplomát tud adni mindazok kezébe, akik hisznek a kárpátaljai és az egyetemes magyarság megmaradásában.

Az elnök kiemelte: az ukrán állami támogatásban nem részesülő beregszászi magyar főiskola nem létezhetne támogatók nélkül. Ezért külön köszönet illeti a magyar állam közalapítványait, intézményeit, az anyaországi városokat – ezek nevét viselik a főiskola egyes termei –, civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik adományaikkal segítették a főiskola működését és épületének felújítását – fűzte hozzá. Orosz kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar főiskola falai között kinevelkedett egy olyan tanárnemzedék, amely sikerrel viszi tovább a kárpátaljai magyar felsőoktatás stafétáját.

Az évfordulós ünnepségen a főiskola vezetése köszönő oklevelet adott át az intézményt támogató ukrajnai, anyaországi és határon túli hivatalos személyeknek, intézményeknek. A beregszászi magyar főiskola működésének 15 éve alatt közel 580 diplomát adott ki, különböző karain jelenleg 975 diák tanul. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.