Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési...
Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési életében vezető szerepet betöltő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 15. évfordulójáról.

A Kárpátalja egyetlen, nem állami felsőoktatási intézményeként, alapítványi fenntartásban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapításáról 1993-ban döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács. Az intézményben az oktatás 1994-ben 41 hallgatóval indult a nyíregyházi főiskola speciális képzéseként. Jelenlegi formájában a főiskola az 1996–1997-es tanévtől kezdve működik, ugyanis ekkor kapta meg a tanintézet az ukrán államtól a működési engedélyt.
A főiskola Esztergomról és Győrről elnevezett termeiben megrendezett ünnepségen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a tanintézet elnöke hangsúlyozta: „a magyar főiskolát a kárpátaljai magyarság egyetemes tudás és műveltség iránti igénye hívta életre, hogy annak anyanyelvű felsőoktatási intézményeként hivatalos keretet biztosítson ehhez, s azon túl élhető terepe legyen szülőföldjén az újonnan alakuló ukrán államon belül”. Elmondta, hogy az indulás és a későbbi évek nehézségei ellenére a beregszászi magyar főiskola volt a határon túli magyarság első olyan anyanyelvű felsőoktatási intézménye, amely 2001-ben állami akkreditációt kapott.
Hozzátette: annak ellenére, hogy jelenleg is úttörő tevékenységnek számít a magyar főiskola szinte minden kezdeményezése, az oktatási intézmény a térség jelentős szellemi és kulturális központjává vált, amely érvényes tudást, műveltséget közvetít, s államilag elismert diplomát tud adni mindazok kezébe, akik hisznek a kárpátaljai és az egyetemes magyarság megmaradásában.
Az elnök kiemelte: az ukrán állami támogatásban nem részesülő beregszászi magyar főiskola nem létezhetne támogatók nélkül. Ezért külön köszönet illeti a magyar állam közalapítványait, intézményeit, az anyaországi városokat – ezek nevét viselik a főiskola egyes termei –, civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik adományaikkal segítették a főiskola működését és épületének felújítását – fűzte hozzá. Orosz kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar főiskola falai között kinevelkedett egy olyan tanárnemzedék, amely sikerrel viszi tovább a kárpátaljai magyar felsőoktatás stafétáját.
Az évfordulós ünnepségen a főiskola vezetése köszönő oklevelet adott át az intézményt támogató ukrajnai, anyaországi és határon túli hivatalos személyeknek, intézményeknek. A beregszászi magyar főiskola működésének 15 éve alatt közel 580 diplomát adott ki, különböző karain jelenleg 975 diák tanul.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).