Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési...
Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési életében vezető szerepet betöltő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 15. évfordulójáról.
A Kárpátalja egyetlen, nem állami felsőoktatási intézményeként, alapítványi fenntartásban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapításáról 1993-ban döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács. Az intézményben az oktatás 1994-ben 41 hallgatóval indult a nyíregyházi főiskola speciális képzéseként. Jelenlegi formájában a főiskola az 1996–1997-es tanévtől kezdve működik, ugyanis ekkor kapta meg a tanintézet az ukrán államtól a működési engedélyt.
A főiskola Esztergomról és Győrről elnevezett termeiben megrendezett ünnepségen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a tanintézet elnöke hangsúlyozta: „a magyar főiskolát a kárpátaljai magyarság egyetemes tudás és műveltség iránti igénye hívta életre, hogy annak anyanyelvű felsőoktatási intézményeként hivatalos keretet biztosítson ehhez, s azon túl élhető terepe legyen szülőföldjén az újonnan alakuló ukrán államon belül”. Elmondta, hogy az indulás és a későbbi évek nehézségei ellenére a beregszászi magyar főiskola volt a határon túli magyarság első olyan anyanyelvű felsőoktatási intézménye, amely 2001-ben állami akkreditációt kapott.
Hozzátette: annak ellenére, hogy jelenleg is úttörő tevékenységnek számít a magyar főiskola szinte minden kezdeményezése, az oktatási intézmény a térség jelentős szellemi és kulturális központjává vált, amely érvényes tudást, műveltséget közvetít, s államilag elismert diplomát tud adni mindazok kezébe, akik hisznek a kárpátaljai és az egyetemes magyarság megmaradásában.
Az elnök kiemelte: az ukrán állami támogatásban nem részesülő beregszászi magyar főiskola nem létezhetne támogatók nélkül. Ezért külön köszönet illeti a magyar állam közalapítványait, intézményeit, az anyaországi városokat – ezek nevét viselik a főiskola egyes termei –, civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik adományaikkal segítették a főiskola működését és épületének felújítását – fűzte hozzá. Orosz kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar főiskola falai között kinevelkedett egy olyan tanárnemzedék, amely sikerrel viszi tovább a kárpátaljai magyar felsőoktatás stafétáját.
Az évfordulós ünnepségen a főiskola vezetése köszönő oklevelet adott át az intézményt támogató ukrajnai, anyaországi és határon túli hivatalos személyeknek, intézményeknek. A beregszászi magyar főiskola működésének 15 éve alatt közel 580 diplomát adott ki, különböző karain jelenleg 975 diák tanul.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
