Tizenöt éves a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési...

  • MTI

Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg pénteken Beregszászon az ukrajnai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési életében vezető szerepet betöltő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 15. évfordulójáról.

Évfordulót ünnepel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Wikipedia

A Kárpátalja egyetlen, nem állami felsőoktatási intézményeként, alapítványi fenntartásban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapításáról 1993-ban döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács. Az intézményben az oktatás 1994-ben 41 hallgatóval indult a nyíregyházi főiskola speciális képzéseként. Jelenlegi formájában a főiskola az 1996–1997-es tanévtől kezdve működik, ugyanis ekkor kapta meg a tanintézet az ukrán államtól a működési engedélyt.

A főiskola Esztergomról és Győrről elnevezett termeiben megrendezett ünnepségen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a tanintézet elnöke hangsúlyozta: „a magyar főiskolát a kárpátaljai magyarság egyetemes tudás és műveltség iránti igénye hívta életre, hogy annak anyanyelvű felsőoktatási intézményeként hivatalos keretet biztosítson ehhez, s azon túl élhető terepe legyen szülőföldjén az újonnan alakuló ukrán államon belül”. Elmondta, hogy az indulás és a későbbi évek nehézségei ellenére a beregszászi magyar főiskola volt a határon túli magyarság első olyan anyanyelvű felsőoktatási intézménye, amely 2001-ben állami akkreditációt kapott.

Hozzátette: annak ellenére, hogy jelenleg is úttörő tevékenységnek számít a magyar főiskola szinte minden kezdeményezése, az oktatási intézmény a térség jelentős szellemi és kulturális központjává vált, amely érvényes tudást, műveltséget közvetít, s államilag elismert diplomát tud adni mindazok kezébe, akik hisznek a kárpátaljai és az egyetemes magyarság megmaradásában.

Az elnök kiemelte: az ukrán állami támogatásban nem részesülő beregszászi magyar főiskola nem létezhetne támogatók nélkül. Ezért külön köszönet illeti a magyar állam közalapítványait, intézményeit, az anyaországi városokat – ezek nevét viselik a főiskola egyes termei –, civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik adományaikkal segítették a főiskola működését és épületének felújítását – fűzte hozzá. Orosz kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar főiskola falai között kinevelkedett egy olyan tanárnemzedék, amely sikerrel viszi tovább a kárpátaljai magyar felsőoktatás stafétáját.

Az évfordulós ünnepségen a főiskola vezetése köszönő oklevelet adott át az intézményt támogató ukrajnai, anyaországi és határon túli hivatalos személyeknek, intézményeknek. A beregszászi magyar főiskola működésének 15 éve alatt közel 580 diplomát adott ki, különböző karain jelenleg 975 diák tanul. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.