Ettől minden egyetemistának tartania kell?

Az egyetemisták fele átlagosan hat kilót szed fel a diplomaosztóig, de van, aki 30 kilóval nyom többet, mint középiskolásként. Az elhízás oka az egészségtelen táplálkozás mellett a stresszes életmód és az alkoholfogyasztás - derült ki a brit Slimming World szervezet felméréséből.

  • Eduline

Fazekas István

A nem reprezentatív felmérést 1055 hallgató bevonásával készítették el tavaly augusztusban. A megkérdezettek 59 százaléka vélte úgy, hogy a stressz okozta az elhízásukat, de több mint ötven százalékuk az új bulizási szokásokat is okolta.

A hallgatók 56 százaléka szerint a nagy ivászatok, 59 százaléka szerint pedig az ezeket követő pizzázások és kebabozások tehetnek a plusz kilókról - írja a Slimming World. A megkérdezettek 52 százaléka ismerte el, hogy az elmúlt héten legalább háromszor ivott, 3 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy az egyetem alatt minden nap lerészegedett. Így nem csoda, hogy 62 százalékuk a diplomaosztóig legalább 6 kilót felszed, de van, aki 30 kilóval nyom többet, mint középiskolásként.

A hallgatók 65 százaléka tartotta egészségtelennek saját étkezési szokásait. Minden második egyetemista elismerte, hogy egy héten ötször félkész ételt, heti háromszor-ötször gyorskaját és házhoz szállított ételeket fogyaszt, miközben egyharmaduk legfeljebb hetente egyszer vagy egyszer sem eszik gyümölcsöt vagy zöldséget. Sokan főzni sem tudnak: egyharmaduknak jelent problémát a bolognai spagetti elkészítése, ha nem félkész alapanyagokból dolgoznak.

Az ételek kiválasztásakor 78 százalékban az ár a döntő szempont, és a hallgatók több mint felének okoz problémát, hogy a zsebpénzéből egészségesen étkezzen. Videó: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.