Ettől minden egyetemistának tartania kell?

Az egyetemisták fele átlagosan hat kilót szed fel a diplomaosztóig, de van, aki 30 kilóval nyom többet, mint középiskolásként. Az elhízás oka az egészségtelen táplálkozás mellett a stresszes életmód és az alkoholfogyasztás - derült ki a brit Slimming World szervezet felméréséből.

  • Eduline

Fazekas István

A nem reprezentatív felmérést 1055 hallgató bevonásával készítették el tavaly augusztusban. A megkérdezettek 59 százaléka vélte úgy, hogy a stressz okozta az elhízásukat, de több mint ötven százalékuk az új bulizási szokásokat is okolta.

A hallgatók 56 százaléka szerint a nagy ivászatok, 59 százaléka szerint pedig az ezeket követő pizzázások és kebabozások tehetnek a plusz kilókról - írja a Slimming World. A megkérdezettek 52 százaléka ismerte el, hogy az elmúlt héten legalább háromszor ivott, 3 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy az egyetem alatt minden nap lerészegedett. Így nem csoda, hogy 62 százalékuk a diplomaosztóig legalább 6 kilót felszed, de van, aki 30 kilóval nyom többet, mint középiskolásként.

A hallgatók 65 százaléka tartotta egészségtelennek saját étkezési szokásait. Minden második egyetemista elismerte, hogy egy héten ötször félkész ételt, heti háromszor-ötször gyorskaját és házhoz szállított ételeket fogyaszt, miközben egyharmaduk legfeljebb hetente egyszer vagy egyszer sem eszik gyümölcsöt vagy zöldséget. Sokan főzni sem tudnak: egyharmaduknak jelent problémát a bolognai spagetti elkészítése, ha nem félkész alapanyagokból dolgoznak.

Az ételek kiválasztásakor 78 százalékban az ár a döntő szempont, és a hallgatók több mint felének okoz problémát, hogy a zsebpénzéből egészségesen étkezzen. Videó: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.