Az egyetemisták fele átlagosan hat kilót szed fel a diplomaosztóig, de van, aki 30 kilóval nyom többet, mint középiskolásként. Az elhízás oka az egészségtelen táplálkozás mellett a stresszes életmód és az alkoholfogyasztás - derült ki a brit Slimming World szervezet felméréséből.
A nem reprezentatív felmérést 1055 hallgató bevonásával készítették el tavaly augusztusban. A megkérdezettek 59 százaléka vélte úgy, hogy a stressz okozta az elhízásukat, de több mint ötven százalékuk az új bulizási szokásokat is okolta.
A hallgatók 56 százaléka szerint a nagy ivászatok, 59 százaléka szerint pedig az ezeket követő pizzázások és kebabozások tehetnek a plusz kilókról - írja a Slimming World. A megkérdezettek 52 százaléka ismerte el, hogy az elmúlt héten legalább háromszor ivott, 3 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy az egyetem alatt minden nap lerészegedett. Így nem csoda, hogy 62 százalékuk a diplomaosztóig legalább 6 kilót felszed, de van, aki 30 kilóval nyom többet, mint középiskolásként.
A hallgatók 65 százaléka tartotta egészségtelennek saját étkezési szokásait. Minden második egyetemista elismerte, hogy egy héten ötször félkész ételt, heti háromszor-ötször gyorskaját és házhoz szállított ételeket fogyaszt, miközben egyharmaduk legfeljebb hetente egyszer vagy egyszer sem eszik gyümölcsöt vagy zöldséget. Sokan főzni sem tudnak: egyharmaduknak jelent problémát a bolognai spagetti elkészítése, ha nem félkész alapanyagokból dolgoznak.
Az ételek kiválasztásakor 78 százalékban az ár a döntő szempont, és a hallgatók több mint felének okoz problémát, hogy a zsebpénzéből egészségesen étkezzen. Videó: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
