Az utolsó egyetemi-főiskolai év sok kérdést tartogat: mihez fogtok kezdeni, ha száz csak kilométerre találtok munkát? Mit írjatok a motivációs levélbe, és miért kezd mindenki családalapításba?
A Buzzfeed huszonnégy pontos listájából szemezgettünk.
Az baj, ha még mindig nem tudjátok, mit akartok kezdeni magatokkal?
Miért érzitek úgy, hogy rajtatok kívül már minden szaktársatoknak ígértek munkát a diplomázás utánra? És mikor kell pánikolni?
Nem kellene a tavaszi szünetben valami nagy őrültséget csinálnotok? Végtére is ez az utolsó igazán szabad hetetek. Tíz dolog, amire az egyetem és a főiskola tanít meg.
Miért lett hirtelen mindenkinek vőlegénye és menyasszonya? És egyáltalán: honnan van pénzük jegygyűrűre?
Mihez fogtok kezdeni, ha az ország másik pontján találjátok meg álmaitok állását? Vagy bármilyen állást.
Miért adnak a profok ilyen nehéz feladatokat az utolsó félévben? Talán nem akarják, hogy elmenjetek?
A mesterszakos felvételiztetőkön kívül tényleg senki nem kíváncsi a szakdolgozatotok jegyére?
Minden állásajánlatra külön motivációs levelet kellene írnotok? Annyi nem elég, hogy "Kedves Munkáltató! Könyörüljön meg rajtam"?
Miért írják minden kezdő pozíciónál, hogy minimum 1-3 év szakmai tapasztalatot várnak el? Hogyan szerezzetek tapasztalatot, ha ahhoz előbb tapasztalatot kell szereznetek?
Rendben van, ha orrba vágjátok a következő embert, aki megkérdezi, mik a terveitek? Tíz jel, amiből tudhatjátok, nemsokára itt az egyetem vége.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
