Titkosírást fejtett meg egy szegedi doktorandusz

Harminc, titkosírással készült tizenhatodik-tizenhetedik századi latin és magyar nyelvű dokumentumot fejtett meg Vadai...

  • MTI

Harminc, titkosírással készült tizenhatodik-tizenhetedik századi latin és magyar nyelvű dokumentumot fejtett meg Vadai István irodalomtörténésszel együttműködve Vámos Hanna, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának doktorandusza. A kutató azt tervezi, hogy a levéltárakban, könyvtárakban található kódolt levelek, könyvek feltöréséhez kulcsgyűjteményt állít össze, és számítógépes programot készít.

A doktorjelölt az MTI-nek elmondta, hogy 2010 nyarán kezdett el titkosírással készült dokumentumokkal foglalkozni Vadai István irodalomtörténésszel, aki húsz éve már megfejtett két ilyen iratot. Akkor egy hétvége alatt sikerült két írás kódját feltörniük, azóta pedig mintegy harminc dokumentum titkát tárták föl.

Az elmúlt években megkezdték a levéltárakban, könyvtárakban található, titkosírással készült 16-17. századi anyagok összegyűjtését. Ezek többsége diplomáciai levél, és a kor szokásainak megfelelően latin nyelven íródott, de akadnak köztük magyar nyelvű munkák is. A levelek, könyvecskék mellett három-négyszáz titkosíráskulcsot is találtak, ezek jellemzően egy-egy anyag mellékleteként vannak összegyűjtve a levéltárakban, és azért készültek, hogy a címzett visszafejthesse a neki szánt kódolt üzenetet.

A kutató tervei között szerepel egy adatbázis, kulcsgyűjtemény létrehozása és egy számítógépes program készítése. Így már egy rövidebb részlet begépelésével kideríthető lenne, hogy egy titkos dokumentum kódolása mely kulccsal készült.

A megfejtett dokumentumok közül az egyik legérdekesebb - mint arról elsőként a hetivalasz.hu beszámolt - Pálóczi Horváth Ádám munkája. A 84 oldalas, valamikor 1792 és 1812 között készült, cigarettásdoboz méretű könyvecske a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum tulajdona.

A szabadkőműves mesterek életrajzát tartalmazó kötet pozíciófüggő kódolással készült, vagyis a szavak betűit attól függően helyettesítették az ábécé egy másik jelével, hogy a szó hányadik helyén áll. 

A kutató elmondta, hogy a latin nyelvű szöveg visszafejtéséhez először kézzel fogtak hozzá, a munkát azonban nehezítette, hogy a dokumentumban viszonylag sok az elszámolás és hiba, ezért végül a teljes írás dekódolására számítógépes program készült. A dokumentum feldolgozásából még hátravan a hibák többségének kijavítása, a szöveg latinságával is akad munka. Ha lesz rá lehetőség, a könyvecske magyar fordítása is elkészülhet.

Hozzászólások

Nem lehet „firkálni” az ingyenes tankönyvbe, pedig a szaktanár szerint óriásit dobna a gyerekek szövegértésén

Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu