Magyar hallgatók tízezrei fordulnak meg külföldi egyetemeken, túlnyomó többségük ingyenes programokat, főként az Erasmust választva. Azonban számos külföldi egyetemen nem csak 1-2 félévre, hanem a diploma megszerzéséig is ingyen tanulhattok, ezúttal az ebben élen járó dánokat mutatjuk be.
Eduline
A dán Királyi Könyvtár környezetében ipari léptékben az egyetemistákra épülnek a szolgáltatások és a vendéglátás.
Wikipédia
Minden EU-s országból származó hallgatónak ingyenes a dán felsőoktatás. Ennyi? - kérdezhetnénk, de mint kiderült, összetettebb a történet.
A dánok valóságos országimázst építenek a felsőoktatásukra, gondosan kialakított rendszer segíti a külföldről jelentkezni vágyókat. Amennyiben már elvégeztél egy képzést, és annak mester fokozatát, vagy a területre épülő más képzést szeretnél végezni, a megfelelő szak megtalálásra egy kalauzt készítettek, ami az ideális választásban segíthet, ezt egy kereső még tovább egyszerűsíti. Döbbenetes számú, összesen 1300 angol nyelvű kurzus közül lehet választani az állami egyetemeken.
A hagyományos jelentkezők több mint 700 diplomát adó képzés közül válogathatnak. A jelentkezéshez minden hivatalos iratodra és bizonyítványodra szükség van, amiket két - veled nem rokoni kapcsolatban álló - személynek is le kell tanúznia, hogy hiteles adatokkal jelentkezel-e. Egyes intézmények a bizonyítványt kiállító iskolától kérik el az igazolást, így győződj meg róla, hogy időben indítod el a jelentkezésed, ugyanis hónapokba is telhet, mire minden átfut a rendszeren. Az egyetemek maguk határozhatják meg a felvételi követelményeket, akár vizsgáztathatnak is, ezért ellenőrizd, hogy hol mi kell a bejutáshoz.
A Dán Királyi Művészeti Egyetem az egyik legnépszerűbb, ám annál nehezebb a bejutás.
Wikipédia
A felvételi eredmények kihirdetése a magyarhoz hasonló időszakban, július utolsó napján van, azonban a félév már augusztus közepén elkezdődik, így igencsak komoly tervezést igényel, hogy minden élhető körülményt megteremthessetek magatoknak a kezdésre - erről bővebben lent. Aki már most fontolgatná a jelentkezést, érdemes nyáron már elkezdenie a részletesebb információgyűjtést.
Az élet viszont nem olcsó Dániában, egy-egy hónapban akár 220-320 ezer forintba is kerülhet, hogy rendezett körülmények között élj, ezt viszont diákmunkával is elő lehet teremteni. Mint szerdán megírtuk, egyes diákok tiltakozó feliratokat helyeztek el egy koppenhágai egyetemen, ahol a magyar külügyminiszter vendégeskedett. A diákok szerint abból is látszik, hogy megéri elköltözni, mert diákmunkából a magyar átlagbér kétszeresét tudják megkeresni.
Az érdeklődés nem alaptalan. A dán egyetemek híresek a kisebb csoportos foglalkozásaikról és az általánosan magas színvonalról is az ingyenesség mellett. Emiatt a lakáshelyzet hatalmas probléma, a nol.hu korábbi beszámolója szerint két éve az elsőévesek harmada lakás nélkül kezdte meg a félévet, többen lakókocsikban vagy akár a híd alatt is aludtak, mások a tengerparton kempingeztek.
A külföldről érkező tömegek is elképesztően keresletorientálttá teszik az albérletpiacot, akár hosszú sorok is kígyózhatnak egy-egy lakás előtt, ha a bérlő véletlenül a pontos címet is beleírta a hirdetésbe - írja a portál.
A többi skandináv ország hasonló rendszert biztosít az EU fiataljai számára, a svéd rendszerről itt, a norvég egyetemekről pedig itt olvashattok.
Németország mellett Ausztriában és Skóciában is van lehetőség az ingyenes minőségi felsőoktatásra, illetve más szomszédos országban is. Körképünk következő alkalommal a német nyelvterületre való jelentkezés részleteivel foglalkozik. A küföldi ingyenes felsőoktatásról szóló korábbi körképünket ITT olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
