Megvan a friss felsőoktatási rangsor: hét magyar egyetem került fel a THE listájára

A 401-500. helyen végzett, ezzel javított korábbi helyezésén (501-600.) a Semmelweis Egyetem a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorában. A listán összesen 1102 egyetem szerepel, a hazai felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem vezeti a listát.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Semmelweis Egyetem közleményében azt írja: a világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis Egyetem legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be, emellett az idézettségi mutató területén is sikerült javítania eredményein az egyetemnek.

A listára összesen hét magyar egyetem került fel: a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyen tartják számon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Corvinus Egyetemet és a Debreceni Egyetemet.

A világranglista élén angol és amerikai intézmények szerepelnek, az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.

Itt a 2017-es felsőoktatási rangsor: miért ilyen eredményeket szereznek a magyar egyetemek?

Nyilvánosságra hozták az Academic Ranking of World Universities listát, ismertebb nevén az ARWU-rangsort. A legjobb nyolcszáz közé három magyar egyetem került. De miért nem tudja megelőzni az ELTE és a szegedi egyetem a varsói egyetemet vagy a prágai Károly Egyetemet?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.