A 401-500. helyen végzett, ezzel javított korábbi helyezésén (501-600.) a Semmelweis Egyetem a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorában. A listán összesen 1102 egyetem szerepel, a hazai felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem vezeti a listát.
A Semmelweis Egyetem közleményében azt írja: a világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis Egyetem legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be, emellett az idézettségi mutató területén is sikerült javítania eredményein az egyetemnek.
A listára összesen hét magyar egyetem került fel: a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyen tartják számon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Corvinus Egyetemet és a Debreceni Egyetemet.
A világranglista élén angol és amerikai intézmények szerepelnek, az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.
Itt a 2017-es felsőoktatási rangsor: miért ilyen eredményeket szereznek a magyar egyetemek?
Nyilvánosságra hozták az Academic Ranking of World Universities listát, ismertebb nevén az ARWU-rangsort. A legjobb nyolcszáz közé három magyar egyetem került. De miért nem tudja megelőzni az ELTE és a szegedi egyetem a varsói egyetemet vagy a prágai Károly Egyetemet?
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
