Sztrájkoltak a brit felsőoktatási dolgozók a bércsökkenés miatt

17 800 egyetemi, főiskolai tanár, illetve dolgozó sztrájkolt csütörtökön, hogy felhívja a figyelmet a felsőoktatási...

  • Eduline
A Sussexi Egyetem: itt is sztrájkoltak a tanárok, dolgozók
Wikipedia

17 800 egyetemi, főiskolai tanár, illetve dolgozó sztrájkolt csütörtökön, hogy felhívja a figyelmet a felsőoktatási fizetések csökkenésére - írja a Guardian. Hét év óta ez az első hasonló sztrájk, a megmozdulást három szakszervezet szervezte.

Az egyetemi és főiskolai munkáltatók tömörítő The Universities and Colleges Employers Association (UCEA) csütörtökön úgy nyilatkozott: "csalódott", hogy sztrájkra kerül sor, a diákokat azonban ez nem érinti nagy mértékben. Többek között a liverpooli, az exeteri, az edinburghi és a sussexi egyetemen is sztrájkoltak a dolgozók: több tanszék ki sem nyitott, az órákat pedig törölték. Itt nézegethettek képeket.

"A dolgozók dühösek, és úgy érzik, muszáj részt venniük a sztrájkban" - mondta ezzel szemben az egyik szakszervezet, a University and College Union (UCU) szóvivője. Hozzátette: bár most a tanároknak, technikusoknak és adminisztratív munkát végzőknek is egyszázalékos béremelést ajánlanak, 2008 októbere óta reálértéken 13 százalékkal csökkent a fizetésük. "A második világháború óta nem volt olyan, hogy ennyi idő telt volna el két emelés között" - mondta.

A szakszervezet azzal vádolta az UCEA-t, hogy nem tárgyaltak a dolgozókkal: ezt a vádat munkáltatókat tömörítő szervezet visszautasította, hozzátéve, a szakszervezetek is tudják, hogy a legtöbb intézményben valójában három százalékkal fog nőni a dolgozók fizetése. Az UCEA szerint az érintettek kevesebb mint öt százaléka vesz részt a sztrájkban, mivel a "nagy többség tisztában van a jelenlegi környezetből adódó lehetőségekből, és nem akar kárt okozni az intézményeknek, illetve a diákoknak". Az UCEA előzetes adatai szerint a 378 250 dolgozóból 17 800-an vettek részt a sztrájkban, a pontos számokról egyelőre nincs információ.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.