17 800 egyetemi, főiskolai tanár, illetve dolgozó sztrájkolt csütörtökön, hogy felhívja a figyelmet a felsőoktatási...
17 800 egyetemi, főiskolai tanár, illetve dolgozó sztrájkolt csütörtökön, hogy felhívja a figyelmet a felsőoktatási fizetések csökkenésére - írja a Guardian. Hét év óta ez az első hasonló sztrájk, a megmozdulást három szakszervezet szervezte.
Az egyetemi és főiskolai munkáltatók tömörítő The Universities and Colleges Employers Association (UCEA) csütörtökön úgy nyilatkozott: "csalódott", hogy sztrájkra kerül sor, a diákokat azonban ez nem érinti nagy mértékben. Többek között a liverpooli, az exeteri, az edinburghi és a sussexi egyetemen is sztrájkoltak a dolgozók: több tanszék ki sem nyitott, az órákat pedig törölték. Itt nézegethettek képeket.
"A dolgozók dühösek, és úgy érzik, muszáj részt venniük a sztrájkban" - mondta ezzel szemben az egyik szakszervezet, a University and College Union (UCU) szóvivője. Hozzátette: bár most a tanároknak, technikusoknak és adminisztratív munkát végzőknek is egyszázalékos béremelést ajánlanak, 2008 októbere óta reálértéken 13 százalékkal csökkent a fizetésük. "A második világháború óta nem volt olyan, hogy ennyi idő telt volna el két emelés között" - mondta.
A szakszervezet azzal vádolta az UCEA-t, hogy nem tárgyaltak a dolgozókkal: ezt a vádat munkáltatókat tömörítő szervezet visszautasította, hozzátéve, a szakszervezetek is tudják, hogy a legtöbb intézményben valójában három százalékkal fog nőni a dolgozók fizetése. Az UCEA szerint az érintettek kevesebb mint öt százaléka vesz részt a sztrájkban, mivel a "nagy többség tisztában van a jelenlegi környezetből adódó lehetőségekből, és nem akar kárt okozni az intézményeknek, illetve a diákoknak". Az UCEA előzetes adatai szerint a 378 250 dolgozóból 17 800-an vettek részt a sztrájkban, a pontos számokról egyelőre nincs információ.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
