Sztrájkbizottságot hoztak létre a szegedi egyetemisták a 2013-as keretszámok miatt

Sztrájkbizottság megalakításáról szóló együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem hallgatói...

  • MTI
Éhségsztrájkoló hallgatók 2011 őszén a Szegedi Tudományegyetem nagyelőadójában
MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Sztrájkbizottság megalakításáról szóló együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) és a Hallgatói Hálózat (Ha-Ha) szegedi csoportja – közölte az SZTE EHÖK pénteken.

A kormány által szerdán elfogadott, 2013-ra vonatkozó keretszámokat, melyek többek között "ellehetetlenítik a Szegedi Tudományegyetem jövőbeni működését" – elfogadhatatlannak tartja mind az SZTE EHÖK, mind a szegedi Ha-Ha – áll közleményükben.

A két szervezet egyetért abban, hogy az új felsőoktatási törvény hozta változások – hallgatói szerződés, részösztöndíj – valamint a jövő évre vonatkozó keretszámok a felsőoktatás és a fiatalok jövőjét veszélyeztetik.

A szegedi Ha-Ha ugyanakkor hangsúlyozza, hogy továbbra is az SZTE EHÖK-től függetlenül működő csoport, azonban a jelenlegi helyzetben úgy látják, hogy az összefogás elengedhetetlen, és a hallgatói érdekeket a sztrájkbizottságon belül hatékonyabban tudják képviselni a szegedi hallgatói önkormányzattal együttműködve.

Az SZTE EHÖK MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámok, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.

A kormány által elfogadott javaslat alapján jövőre csupán 10 480-an vehetnének részt állami ösztöndíjas képzésben, ez a szám 16 670-el kevesebb az idei évinél. Az SZTE tizenkét karának a legjobb esetben is 60 százalékos hallgatói létszámcsökkenéssel kell számolnia az SZTE EHÖK szerint, amely úgy becsüli: ez három év alatt azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a harmadára, nagyjából 10 ezer főre csökken.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.