Havi tíz-tizenötezer forintot veszítenek azok az egyetemisták, akik a 2013-tól kizárólag önköltséges formában induló jogi és gazdasági szakokon tanulnak: a jelenlegi szabályok szerint ők akkor sem kaphatnak ösztöndíjat és szociális támogatást, ha halmozottan hátrányos helyzetűek vagy kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el.
Hivatalos döntés még nincs, de az oktatási államtitkárság, a rektorok és a felvételizők is tényként kezelik, hogy 2013-tól kizárólag önköltséges formában lehet tanulni a gazdasági és a jogi képzéseken. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a gazdasági és jogi végzettségűek gyorsan el tudnak helyezkedni, és az átlagnál többet keresnek, ezért könnyen vissza tudják majd fizetni a kizárólag a képzés finanszírozására fordítható Diákhitelt2-t.
Pedig az önköltséges hallgatók a tandíj összegénél jóval több pénzt buknak: bár a szociális és tanulmányi támogatások odaítélését a felsőoktatási intézmények vezérlik le, közös szabály, hogy a juttatásokra csak az államilag támogatott formában tanulók jogosultak, az önköltséges képzésben résztvevők semmiféle hallgatói támogatásban – így tanulmányi, tudományos vagy szociális ösztöndíjban – nem részesülhetnek. Akkor sem, ha kitűnő eredménnyel végeznek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.
Az oktatásért felelős államtitkárság egyelőre nem hajlik a juttatási rendszer átalakítására. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár az eduline kérdésére írásban annyit válaszolt: már készülőben van a jogszabály, amely alapján december 31-ig kihirdetik a 2013-as keretszámokat, a juttatási rendelet átszabása azonban nincs napirenden. „A kormány nem tervez jövőre változtatást a hallgatói juttatások terén, így az önköltséges képzésben résztvevők a továbbiakban sem lesznek jogosultak semmilyen hallgatói juttatásra” – írta.
Legalább tízezer hallgató jár rosszul
A döntéssel több mint tízezer hallgató veszít havonta tíz-harmincezer forintot: az egyetemek jogi képzéseire 2012-ben 5510-en jelentkeztek, közülük 3255-en jutottak be, míg a gazdaságtudományi szakokon 20922 jelentkező volt, 7580-an el is kezdték tanulmányaikat idén szeptemberben – elsöprő többségük önköltséges formában.
„Az a havi 10-20 ezer forintos szociális támogatás, amit a rászorulók kaphatnak, részben fedezi a mindennapi kiadásokat, segít a hallgatóknak tanulmányaik folytatásában. Szeretnénk elérni, hogy jövőre az önköltséges hallgatók is részesülhessenek szociális támogatásban, mert így a legtöbb hallgató tényleg csak hitelből tudná fedezni a tanulmányai költségét” – mondta az eduline-nak Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki szerint a Diákhitel2 nem megoldás, hanem egyfajta „elhalasztott tandíj”, a támogatott helyek megszűnésével pedig az „általános tandíj-kötelezettség” bevezetése kezdődhet el.
Nagy Dávid hozzátette: egyeztetést kezdeményeznek az államtitkársággal, megpróbálnak „észérvekkel hatni”, és ha ez nem segít, készek ismét egy, a tavaly októberi megmozduláshoz hasonló, tízezres tüntetéssel tiltakozni.
Milliókat buknak az önköltséges hallgatók
Az eduline számítása szerint körülbelül három-három és félmillió forintot buknak az ötéves képzés alatt az önköltséges formában tanuló jogászhallgatók a szociális támogatás kiesése, valamint a féléves önköltség befizetése miatt – tanulmányi teljesítményüktől függetlenül. A szociális támogatás összegét jelenleg a hallgatói normatíva 20 százalékában (a kisebb, B típusú juttatást 10 százalékában) határozzák meg, ez havi 23 800 forint támogatást jelent.
Az A típusú szociális ösztöndíjra a fogyatékossággal élő, rokkant, nagycsaládos, árva, halmozottan hátrányos helyzetű vagy gyermeket nevelő diákok, a B típusúra a hátrányos helyzetű, félárva és gyámság alól kikerülők jelentkezhetnek, de közülük is csak azok, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt.
A szociális támogatás mellett tanulmányi ösztöndíjat sem kaphatnak az önköltséges hallgatók: ennek átlagos összege 10-30 ezer forint, a jogszabályban meghatározott minimuma 5950 forint. 2012 júniusában Kis Norbert akkori helyettes államtitkár még azt jelentette be, a tervek szerint az állami ösztöndíjas hallgatók közül is kevesebben kaphatnának ösztöndíjat, ezért az oktatási államtitkárság úgy alakítaná át a szabályokat, hogy „csak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatóknak járjon ösztönző támogatás” - a tervezetet azonban azóta sem juttatták el a szakmai szervezetekhez.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
