Színművészeti: a villanyszámlát, a tanárokat nem tudjuk majd fizetni

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektora szerint az elvonások nyomán rendkívül nehéz körülmények közé...

  • Eduline

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektora szerint az elvonások nyomán rendkívül nehéz körülmények közé kerültek a művészeti egyetemek. "Mind elmentünk a falig" - fogalmazott Ascher Tamás hétfőn az MTI-nek.

"A lényegi problémák változatlanul nincsenek megoldva: rendkívüli mértékű forráskivonás történt a felsőoktatásból" - mutatott rá a rektor, aki szerint az SZFE olyan helyzetben van, hogy veszélybe kerülhetnek a meghirdetett képzéseik.

"A művészeti egyetemeknek több olyan sajátossága is van, amelyek miatt bizonyos dolgokat nem lehet megspórolni" - fogalmazott, példaként említve, hogy a művészeti egyetemek kevés hallgatóval és sok tanárral dolgoznak, valódi elitképzés folyik. "Tévedés azt gondolni, hogy megvan művészeti képzés, képzett művészek nélkül az ország" - hangsúlyozta a rektor.

Az MTI információi szerint a Magyar Képzőművészeti Egyetem gazdasági főigazgatója lemondott posztjáról, mert úgy látja, hogy képtelenség az adott körülmények között működtetni az intézményt. "Ezt szinte az egész felsőoktatásról el lehet mondani, hogy mind elmentünk a falig, és már nincs honnan lefaragni" - fogalmazott Ascher Tamás.

Tájékoztatása szerint az SZFE állami támogatása 2008-ban 865 millió forint volt, 2010-ben ez az összeg már csak 807 millió forintot tett ki, 2013-ban pedig 451 millió forint lesz, holott már az előző évi elvonások is szinte megoldhatatlan helyzetet teremtettek.

"Mi mindent megtettünk: már tavaly egy hónapos szénszünettel dolgoztunk, emeltük az oktatók kötelező óraszámait, emeltük a szolgáltatások díjait, csökkentettük az alkalmazotti létszámot" - sorolta, hozzátéve, hogy folyamatosan keresik a plusz bevételi forrásokat, és 2008 óta sikerült megduplázni saját bevételüket.

Az elvonás kigazdálkodása mellett nem jutott pénz fejlesztésre, például technikai eszközök terén, holott ez filmes szakokon elengedhetetlen - emelte ki Ascher Tamás, aki szerint az egyetemnek eddig sohasem volt kifizetetlen számlája és adóssága, de így nem tudnak tovább dolgozni.

Nincs pénze az iskolának a vizsgaelőadások játszására sem, lassan bezárhatják az Ódry Színpadot, holott több sikeres darabjuk van, de a gyakorlószínpad fenntartására már nincs fedezet. "Szűkültek a pályázati lehetőségek, nincs már közvetlenül megszerezhető szakképzési hozzájárulás, erősen csökken a különböző tanfolyamaink iránti fizetőképes kereslet. A másfél-két éve végzett filmrendezők vizsgafilmjei is csak a Magyar Nemzeti Filmalap segítségével készülhetnek el" - mondta a rektor.

"A fenntartó biztató kijelentéseket tesz, például hogy mindenkit fel lehet venni, megszűntek a keretszámok, de a villanyszámlát, a tanárokat nem fogjuk tudni kifizetni" - fogalmazott Ascher Tamás.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.