Így szerezhettek külföldi diplomát ingyen: svéd egyetemek tandíj nélkül

Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Hetedik rész: Svédország.

  • Eduline
Fazekas István

Finnországhoz és Norvégiához hasonlóan - néhány kivételtől eltekintve - Svédországban is ingyenes a felsőoktatás, legalábbis az uniós tagállamokból érkező diákok számára.

Svédországban az alapképzés 2-3 éves: a kétéves képzés végén úgynevezett university diplomát szerezhettek, a hároméves szakon szerezhetitek meg a bachelor fokozatot. A mesterképzés 1-2 éves, a doktori pedig 4 év, de például az orvosi, gyógyszerészeti, építőmérnöki vagy jogi szakon osztatlan, 4-6 éves képzés folyik.

Hol és mit tanulhattok?

A Study In Sweden oldalán is válogathattok a különböző képzések közül. Van miből választani: annak ellenére, hogy a képzés nyelve általában svéd, hatszáznál több angol nyelvű alap- és mesterképzést kínálnak az egyetemek.

Nemzetközi rangsorokban több egyetemük is szerepel, a Lund University idén 67. lett a Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsorában, de az uppsalai egyetem, a KTH Royal Institute of Technology és a stockholmi egyetem is kiemelkedő eredményt ért el.

Felvételi eljárás

A jövő évi képzésekre január 15-ig jelentkezhettek a University Admissions.se oldalán. A nyelvtudást természetesen igazolni kell: a TOEFL és az IELTS nyelvvizsgákat is elfogadják.

A svéd nagyvárosokban és az egyetemvárosokban meglehetősen nehéz szállást találni, erre mindenképpen érdemes több időt szánnotok, ha Svédországban tanulnátok. A szállásokról itt olvashattok. Fontos, hogy a svédországi tanulmányaitokhoz tartózkodási engedélyt kell kiváltanotok, erről részletesebben itt tájékozódhattok.

A megélhetés itt sem olcsó, havonta körülbelül 7000 svéd koronát (nagyjából 230 ezer forintot) kell félretenni, ennek majdnem a felét a szállás viszi el. Tandíj ugyan nincs, de a helyi diákszervezeteknél tagdíjat kell fizetni, ez szemeszterenként 50 és 350 korona között mozog.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.