Sötét jövő vár több egyetemre és főiskolára? Átcsoportosítják az állami támogatást

A felsőoktatási államtitkár szerint teljesen új alapokra kell helyezni a felsőoktatás finanszírozását.

  • MTI
stiller

A felsőoktatási államtitkár szerint teljesen új alapokra kell helyezni a felsőoktatás finanszírozását. Klinghammer István erről egy szakmai konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen beszélt szerdán a fővárosban.

Klinghammer István kiemelte: egyetem és egyetem között van különbség, és nem kell félni kimondani, hogy szükség van elitképzésre Magyarországon. Ennek költségei magasabbak, mint a hagyományos formáknak - állapította meg.

Összesen 181 milliárd forint szerepel a felsőoktatás idei költségvetési sorában - jelezte, hozzátéve: a hibás PPP-konstrukciókra 27 milliárd forint, a 2007 előtti pályázatok önrészére 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A felsőoktatás teljes büdzséje ugyanakkor 490 milliárd forint - jelezte.

A felsőoktatási államtitkár ismét kiállt a tervezett kancellári rendszer mellett, és azt mondta: nem kívánják a forrásokat kurtítani, de a jelenlegi rendszerbe - átalakítások nélkül - nem lehet több pénzt beletenni.

Szólt arról: április 19-én derül ki, hogy mely felsőoktatási intézmények mely szakára hányan jelentkeztek. Azoktól az intézményektől, amelyek nem életképesek, át kell csoportosítani forrásokat - mutatott rá.

Kitért arra is: a jövő évi büdzsé összeállításánál azt képviseli majd, tegyenek különbséget intézmények között például kiválósági mutató alapján, ha azonos szak indítását tervezik az egyetemek. Az intézményeknek már nyáron meg kell nézniük, hogy milyen típusú szakokat indítanak el - tette hozzá. 

"A tandíj önmagában nem ördögtől való", de a mai helyzetben ez a társadalomnak komoly gondot jelent - tért rá egy másik témára. Klinghammer István biztos abban, hogy előbb-utóbb a tandíj megjelenik a felsőoktatásban, de ehhez az kell, hogy az ország erősödjön meg gazdaságilag - fejtette ki.

Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: vannak elvi és gyakorlati problémák. Az elvi probléma, hogy mit kíván finanszírozni állam, ez egyelőre nem tiszta.

Kitért arra is, hogy a felsőoktatásban "lefogják" a szabályozáson keresztül azokat a forráslehetőségeket, amelyeken keresztül pluszforrásokra szert lehetne tenni. A felsőoktatás ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy egy év alatt új reformokat "hozzon be", fél év alatt struktúrát váltson. Egy dolog menti meg a felsőoktatást az összeomlástól, az pedig a konzervativizmusa - jegyezte meg.

Az állami finanszírozás kapcsán az ELTE rektora megemlítette: az egyetem struktúrája - a képzési kínálat okán - alapvetően eltér a többi intézményétől, és 75 százaléka állami forrásból származik. Az ő lába 47-es, de 42-es cipőben jár - fogalmazott a rektor egy hasonlattal a szűkös források érzékeltetésére.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.