A felsőoktatási államtitkár szerint teljesen új alapokra kell helyezni a felsőoktatás finanszírozását.
A felsőoktatási államtitkár szerint teljesen új alapokra kell helyezni a felsőoktatás finanszírozását. Klinghammer István erről egy szakmai konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen beszélt szerdán a fővárosban.
Klinghammer István kiemelte: egyetem és egyetem között van különbség, és nem kell félni kimondani, hogy szükség van elitképzésre Magyarországon. Ennek költségei magasabbak, mint a hagyományos formáknak - állapította meg.
Összesen 181 milliárd forint szerepel a felsőoktatás idei költségvetési sorában - jelezte, hozzátéve: a hibás PPP-konstrukciókra 27 milliárd forint, a 2007 előtti pályázatok önrészére 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A felsőoktatás teljes büdzséje ugyanakkor 490 milliárd forint - jelezte.
A felsőoktatási államtitkár ismét kiállt a tervezett kancellári rendszer mellett, és azt mondta: nem kívánják a forrásokat kurtítani, de a jelenlegi rendszerbe - átalakítások nélkül - nem lehet több pénzt beletenni.
Szólt arról: április 19-én derül ki, hogy mely felsőoktatási intézmények mely szakára hányan jelentkeztek. Azoktól az intézményektől, amelyek nem életképesek, át kell csoportosítani forrásokat - mutatott rá.
Kitért arra is: a jövő évi büdzsé összeállításánál azt képviseli majd, tegyenek különbséget intézmények között például kiválósági mutató alapján, ha azonos szak indítását tervezik az egyetemek. Az intézményeknek már nyáron meg kell nézniük, hogy milyen típusú szakokat indítanak el - tette hozzá.
"A tandíj önmagában nem ördögtől való", de a mai helyzetben ez a társadalomnak komoly gondot jelent - tért rá egy másik témára. Klinghammer István biztos abban, hogy előbb-utóbb a tandíj megjelenik a felsőoktatásban, de ehhez az kell, hogy az ország erősödjön meg gazdaságilag - fejtette ki.
Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: vannak elvi és gyakorlati problémák. Az elvi probléma, hogy mit kíván finanszírozni állam, ez egyelőre nem tiszta.
Kitért arra is, hogy a felsőoktatásban "lefogják" a szabályozáson keresztül azokat a forráslehetőségeket, amelyeken keresztül pluszforrásokra szert lehetne tenni. A felsőoktatás ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy egy év alatt új reformokat "hozzon be", fél év alatt struktúrát váltson. Egy dolog menti meg a felsőoktatást az összeomlástól, az pedig a konzervativizmusa - jegyezte meg.
Az állami finanszírozás kapcsán az ELTE rektora megemlítette: az egyetem struktúrája - a képzési kínálat okán - alapvetően eltér a többi intézményétől, és 75 százaléka állami forrásból származik. Az ő lába 47-es, de 42-es cipőben jár - fogalmazott a rektor egy hasonlattal a szűkös források érzékeltetésére.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
