A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli saját "fizetését" a HÖK a SOTE orvosi karán

A tanulmányi ösztöndíj terhére emeli a közéleti ösztöndíjak összegét a Semmelweis Egyetem orvostudományi karának hallgatói önkormányzata. A dékán arra kérte a HÖK-ösöket, gondolják át a döntést.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az Átlátszó Oktatás idéz abból a levélből, amelyet Hunyady László, az SE orvosi karának dékánja címzett a hallgatóknak. Ebben az áll hogy a HÖK Részönkormányzati Elnöksége 2/2018. (III. 02.) határozatában azt javasolta, hogy a 2017/2018-as tanév II. félévére a közéleti ösztöndíj összegét a tanulmányi ösztöndíj terhére emeljék meg.

A HÖK-ösök közéleti ösztöndíjat kapnak munkájukért - vagyis ez a "fizetésük".

A közéleti ösztöndíj emelését maga a dékán is problémásnak találja, többek között azért, mert a HÖK-tisztségviselők ösztöndíjait a munkavállalói alapbérhez igazítják, ez pedig azt jelenti, hogy évről évre azzal együtt növekedni fog, és ezt a növekedést is a hallgatói ösztöndíjakból fogják levonni – legalábbis más forrást nem lát erre.

Az is aggályos, hogy a tanulmányi ösztöndíjat egy HÖK-elnökségi határozat ilyen mértékben módosíthatja, főleg arra tekintettel, hogy már javában zajlik a II. félév, amiben már alkalmaznák is a meghozott döntést, a hallgatók márciusra már csökkentett ösztöndíjat kaptak.

A dékán hozzátette, hogy a döntés a törvényi feltételeknek megfelel, így jogi kifogást nem tud ellene tenni, sőt mivel a döntésről szóló tájékoztatást csak 4 nappal a kiutalások előtt kapta meg, egyeztetni sem tudott a HÖK-kel, de levelében arra kérte őket, hogy gondolják át a döntésüket.

Siralmas ösztöndíjhelyzet: bajban az egyetemisták, tíz éve nem emelkedtek az ösztöndíjak

Évről évre egyre komolyabb anyagi problémákkal küzdenek az egyetemisták és főiskolások: miközben a kiadásaik az albérletpiac robbanása miatt meredeken emelkednek, addig a tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan, a minimumösszeg lassan már egy Budapest-Debrecen retúrjegyre sem elég. A problémát évek óta maga előtt görgeti a kormány.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.