Fontos változás jön: összeolvad a Semmelweis Egyetem és a Pető András Főiskola

Miután már mindkét intézmény szenátusa rábólintott, a Pető András Főiskola a Semmelweis Egyetembe olvad augusztusban; az integrációt - ami a felvételizőket nem érinti - az ellátás és a gazdálkodás hatékonyabbá tételével, a rehabilitációs kapacitások erősítésével indokolja az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írta a Magyar Hírlap kedden.

  • MTI
Fülöp Máté

A lap idézi Rétvári Bence államtitkárnak egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott válaszát, amely szerint a lépéssel mindkét intézmény nemzetközi hírnevét, valamint a hallgatói létszámot is növelhetik.

Az integrációt követően a SOTE-n belül önálló Pető András Kart és Konduktív Pedagógiai Központot hoznak létre. A főiskola szervezeti egységei, így a nemzetközi intézet, a felnőtt ambulancia, a gyakorló köznevelési intézmények mind az egyetem keretein belül folytathatják tevékenységüket. Az átalakulás a felvételizőket nem érinti, ahogy az eddig folytatott jövedelemtermelő szolgáltatásokat sem, azok bevételei továbbra is a főiskola működésére, az alapellátás és az oktatás színvonalának növelésére fordíthatók.

Az államtitkár tájékoztatása szerint folytatódik a Mihályi Máté kancellár által elkezdett, úgynevezett decentralizációs projekt is, amelynek célja, hogy minél több vidéki vagy térségi ellátásra szoruló ember hozzájussona konduktív pedagógiai ellátáshoz - írta a lap.

A Semmelweisbe olvad a Pető András Főiskola

A Semmelweis Egyetembe olvadhat a Pető András Főiskola, az integrációra mindkét intézmény szenátusa rábólintott, azt azonban még a minisztériumnak is jóvá kell hagynia. "A Semmelweis Egyetem, valamint a Pető András Főiskola Szenátusa 2017. április 20-án, illetve 21-én megtárgyalta a két intézmény integrációjáról szóló előterjesztést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.