Miután már mindkét intézmény szenátusa rábólintott, a Pető András Főiskola a Semmelweis Egyetembe olvad augusztusban; az integrációt - ami a felvételizőket nem érinti - az ellátás és a gazdálkodás hatékonyabbá tételével, a rehabilitációs kapacitások erősítésével indokolja az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írta a Magyar Hírlap kedden.
A lap idézi Rétvári Bence államtitkárnak egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott válaszát, amely szerint a lépéssel mindkét intézmény nemzetközi hírnevét, valamint a hallgatói létszámot is növelhetik.
Az integrációt követően a SOTE-n belül önálló Pető András Kart és Konduktív Pedagógiai Központot hoznak létre. A főiskola szervezeti egységei, így a nemzetközi intézet, a felnőtt ambulancia, a gyakorló köznevelési intézmények mind az egyetem keretein belül folytathatják tevékenységüket. Az átalakulás a felvételizőket nem érinti, ahogy az eddig folytatott jövedelemtermelő szolgáltatásokat sem, azok bevételei továbbra is a főiskola működésére, az alapellátás és az oktatás színvonalának növelésére fordíthatók.
Az államtitkár tájékoztatása szerint folytatódik a Mihályi Máté kancellár által elkezdett, úgynevezett decentralizációs projekt is, amelynek célja, hogy minél több vidéki vagy térségi ellátásra szoruló ember hozzájussona konduktív pedagógiai ellátáshoz - írta a lap.
A Semmelweisbe olvad a Pető András Főiskola
A Semmelweis Egyetembe olvadhat a Pető András Főiskola, az integrációra mindkét intézmény szenátusa rábólintott, azt azonban még a minisztériumnak is jóvá kell hagynia. "A Semmelweis Egyetem, valamint a Pető András Főiskola Szenátusa 2017. április 20-án, illetve 21-én megtárgyalta a két intézmény integrációjáról szóló előterjesztést.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
