Lekörözte a szomszédos országok egyetemeit a Semmelweis

Mintegy harmincezer tudományos publikációban hivatkoztak a Semmelweis Egyetem valamelyik kutatására tavaly a világon - mondta az intézmény oktatási rektorhelyettese szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

  • MTI
Fülöp Máté

Hermann Péter felidézte, hogy élettudományokban, valamint orvos-egészségtudományi kategóriákban is a 301-400. hely között szerepel a Semmelweis Egyetem a londoni Times Higher Education (THE) friss nemzetközi képzésterületi rangsorában.

A rektorhelyettes szerint jól szerepelt az egyetem például az oktatók számát tekintve, hiszen jelenleg 10-12 hallgatóra jut egy tanár. Ráadásul az oktatók 7-8 százaléka a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. Hozzátette, a régióból csak a bécsi orvosegyetem előzi meg a Semmelweist.

Elhangzott az is, hogy a magyar egyetemek közül az élettudományok képzésterületi rangsorára a Semmelweis mellett szintén a 301-400. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az orvos-egészségtudományi területen a magyar társegyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem került a Semmelweis mellé a 301-400. helyre a listán, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem pedig a 401-500. helyen végzett a rangsorban.

Itt az új felsőoktatási rangsor: mind a négy orvosi egyetem a legjobb 500 közé került

A Semmelweis Egyetem, a debreceni, szegedi és a pécsi egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorára. Az orvosi és egészségtudományi képzéseket indító intézmények ötszázas listáját amerikai, brit és ausztrál egyetemek vezetik. A Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzéseit a 301-400.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.