ELTE: Semjén Zsolt súlyos szakmai és etikai vétséget követett el

Súlyos etikai szakmai vétséget követett el Semjén Zsolt, de az ELTE nem tud hivatalos lépéseket megtenni - ezt...

  • Eduline
Tausz Katalin, az ELTE TÁTK dékánja
Stiller Ákos

Súlyos etikai szakmai vétséget követett el Semjén Zsolt, de az ELTE nem tud hivatalos lépéseket megtenni - ezt közölte Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. A hvg.hu beszámolója szerint a dékán november 29-én jelentette be, hogy az ELTE Társadalomtudományi Kara háromtagú bizottságot állít fel Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatos állítások miatt.

Tausz Katalin, a kar dékánja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hvg.hu által először ismertetett dokumentumok, és az akkori szerzőjog alapján nincs szó önplágiumról, ezért sem akartak először vizsgálatot indítani. Ezt követően mutatta be a portál, hogy a kormány honlapjára felkerült, második javított kiadás és a konzulense tanulmányai között jelentős átfedések mutatkoznak. 

A bizottság megbízatása arról szólt, vizsgálják meg a szakdolgozat hiteles példányok alapján mutat-e szövegazonosságot 1992-es szakdolgozata Molnár Attila Károlynak, Semjén Zsolt egykori konzulensének munkáival. Átadták a tagoknak a könyvtárban talált eredeti példány fénymásolatát, illetve Molnár Attila Károly írásbeli nyilatkozatát. Ebben azt hangsúlyozta, soha sem plagizált más szerzőktől.

A bizottság jelentős szövegegyezőséget állapított meg, ugyanakkor az akkori felsőoktatási törvény alapján nincs jogi lehetőségük lépni az ügyben - mondta Tausz Katalin, hozzátéve: sok eljárásjogi szabályt megnézett, de az intézmény utólag semmit nem tehet, bár az idézőjelek nélküli hivatkozás sem 1992-ben sem ma nem volt megengedett, súlyos tudományetikai vétségnek minősül.

A hvg.hu kilenc nappal korábban számolt be arról, hogy a miniszterelnök-helyettesnek a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben megvédett teológiai disszertációjának közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételén alapszik.

Egy nappal később pedig arról írtak, hogy Semjén az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedést mutat az egy évvel korábbi teológiai értekezésével, továbbá olyan részeket is tartalmaz, amelyek megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételek más, magyar és idegen nyelvű forrásokból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.