Egy régóta létező gyógyszert kezdenek el az Egyesült Államokban tesztelni 20 kutyán. A pirula rovarok és egerek esetében már bizonyított, és emelte az állatok élettartamát, akik nem csak tovább éltek, de egészségesek is maradtak. Hamarosan embereken is tesztelhetik.
Rapamycin a neve annak a szernek, aminek a működése még nem teljesen világos a kutatók előtt, de erős a gyanújuk, hogy növeli az élőlények élettartamát – írja a világ egyik legnevesebb egyetemének lapja, az MIT Technology Review.
Rovarok és egerek esetében már sikerrel bizonyított a szer, most pedig 20 hat éves kutya kapta meg, és ha ők is tovább élnek az átlagosnál, embereken is elvégzik a teszteket. Egerek esetében 9-14%-kal növelték az átlagos élettartamot. Ráadásul egy sor időskori betegséget is sikerrel előzött meg a szer használata.
| Ezeket is olvasd el |
10 tudományos tévhit, amiről mindenki azt hiszi, hogy igaz Kínosan érzed magad bemutatkozáskor? Pedig nincs okod rá Ez történik a testetekkel vizsga előtt: videó |
A rapamycin egyébként nem ismeretlen a gyógyászatban, ez az egyik alkotóeleme annak a szernek, amit szervátültetésen átesett betegek kapnak meg, hogy elkerüljék az új szerv kilökődését. Egyes esetekben azonban kellemetlen mellékhatásokkal jár a szedése, emelheti a vércukorszintet és cukorbetegséget is okozhat. Más esetkben azonban pont ellenkezőleg hat, sokkal ellenállóbbá teszi a szervezetet. Hogy ez miért van, arra a tudomány még nem talált választ, de abban bíznak, hogy a tesztek után kiderül.
A kísérletet most a University of Washington végzi, és ígérik, a kutyáknak nem esik. A szert beadták, de a gazdák még nem jelentettek semmi rendellenességet.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
