A regensburgi egyetem Secondos-programja bevándorlók gyerekeinek jött létre. A programhoz csatlakozó diákok egy évre visszatérnek szüleik hazájába. Így válnak hídépítőkké két kultúra között – és így lesznek belőlük keresett szakemberek.
Amint közeledett az érettségi, Katharina Schalkot egyre kíváncsibb lett Horvátországra: szülei sok évvel korábban onnan vándoroltak ki Németországba, ő már Dortmund közelében nőtt fel. Egyre jobban érdekelte, hogy milyen is lehet az a másik haza – olyannyira, hogy tanulmányait is ehhez igazította: a regensburgi egyetem Kelet-Európa szakára iratkozott be, ezen belül Horvátországot választotta fő témának. – Csak a családi nyaralások idejéről ismertem az országot – emlékszik vissza. Azóta Horvátország-szakértő vált belőle, két szemesztert ott végzett el.
A visszatéréshez a regensburgi egyetem speciális programja, a „Secondos“ nyitotta meg előtte az utat: a Németországban egyedülálló koncepciót kifejezetten közép- és kelet-európai gyökerű továbbtanulókra szabták, függetlenül attól, hogy családjuk az ottani német kisebbséghez tartozott-e, vagy más okból hagyta el az anyaországot.
| A Secondos-program |
| A program a regensburgi egyetem céltudatos nemzetközi stratégiájának köszönheti létrejöttét. E stratégia elsősorban a közép- és kelet-európai országokra fókuszál – a hallgatók már hosszabb ideje járhatnak specializációra, amely egy-egy országról ad kiegészítő tudást. A Bohemicum így Csehországgal, a Slowakicum Szlovákiával, a Rumaenicum Romániával, az „Ungarisch kompakt” pedig Magyarországgal kapcsolatos nyelvi, kulturális és országismereteket közvetít. A kínálatot a tervek szerint további országokkal fogják bővíteni. |
– Ezek a diákok kettős kulturális hátterükből adódóan különleges potenciállal rendelkeznek – mondja Lisa Unger-Fischer, a program vezetője. – Mi pedig abban szeretnénk segíteni nekik, hogy kiaknázzák ezt a potenciált. – A program neve, a Secondos is erre utal: a kifejezés Svájcban született, ott a bevándorlók gyerekeit jelölik vele, vagyis azokat, akik már második generációként élnek az új hazában.
Közgazdászok többségben
A program koncepciója egyszerű: az első évet Regensburgban töltik a hallgatók, a másodikat egy külhoni partneregyetemen, a harmadikat megint Regensburgban – ezzel ki is telt a BA-képzés három éve. A koncepció különlegessége, hogy valamennyi szak diákjainak szól: a bölcsész- és társadalomtudományi szakok látogatói, mint Katharina Schalk, éppúgy jelentkezhetnek rá, mint a fizikus vagy biológus pályára készülők. – A gazdaságtudományok területéről különösen sok a jelentkező – mondja Lisa Unger-Fischer –, ők pragmatikusan gondolkodnak, amikor nekifognak tanulmányaiknak, és látják, hogy a Secondos-program sokat lendíthet majdani karrierjükön.
Regensburgban a hallgatók ugyanazokat a szemináriumokat és előadásokat látogatják, mint évfolyamtársaik. Az egyetlen különbség, hogy néhány kiegészítő órán is részt kell venniük: az ország- és kultúraismeret éppúgy kötelező része a Secondos-programosok képzésének, mint az intenzív nyelvtanulás. – Otthon ugyan sok diák beszélte szüleivel a nyelvet, olvasásban és írásban azonban nem nagyon van gyakorlatuk. Az alapos felkészítésnek ezért döntő szerep jut a külföldi stúdium eredményességében – mondja Lisa Unger-Fischer.
Az intézmény már évek óta kiemelt figyelmet szentel Kelet-Európa országainak, és korszerű kompetenciacentrumot épített ki tanárokkal, könyvtárakkal és nyelvtanfolyamokkal. A felhalmozott tapasztalat most már a Secondos-diákokat is szolgálja. – Hatékonyan tudjuk alkalmazni a meglévő know-howt – utal Unger-Fischer a program intézményi hátterére. Oktatói készségben mindenesetre egyetlen szakterületen sincs hiány. Regensburg stratégiai helyzete ebből a szempontból is előnyös: a legtöbb fakultás már eddig is szoros kapcsolatokat ápolt a közép- és kelet-európai partnerintézményekkel, így nyitottan fogadta a Secondos-programot.
Csábító szakmai perspektívák
A regensburgiak a diákcsere zökkenőmentességének érdekében speciális egyezményeket kötnek a Secondos-programban részt vevő társintézményekkel. Eddig román, magyar, lengyel, orosz, horvát és ukrán egyetemekkel jött létre szorosabb kapcsolat. A diákok a kötelező külföldi tanév alatt megismerik második hazájuk hétköznapjait, egyúttal pedig folytatják az otthon megkezdett képzést.
A partneregyetemek részletesen egyeztetik a tananyagot a regensburgiakkal, a hallgatók így visszatérésük után gond nélkül folytathatják a tanmenetet. – Tényleg nagyon jó a szervezés – mondja Katharina Schalk, aki nemrég fejezte be a zágrábi részképzést. Sok újat tanult az országról, de saját magáról is: – A barátaim mindig mondták, hogy van bennem valami délies közvetlenség – mondja nevetve –, most már legalább tudom, hogy honnan származik.
A regensburgi egyetem mindenesetre teljes sikerként könyvelheti el a Secondos-programot: a második évfolyamra már negyven hallgató jelentkezett, pedig az egyetem szinte semmilyen hírverést nem csapott – jövőre várhatóan tovább nő a létszám. Sok jelentkező kifejezetten a program miatt megy Regensburgba. Mint Lisa Unger-Fischer megfigyelte, a jelentkezők javarészének van egy közös motívuma: gyerekkorukban olykor nehezen élték meg a kétnemzetiségű hátteret; volt, akit csúfoltak emiatt, mások már korán keresni kezdték az identitásukat. – Az egykori teher most egyszeriben olyan eséllyé válik, amellyel sok más kortársuk nem rendelkezik – mondja Unger-Fischer.
Mint az első tapasztalatok mutatják, a diákok nyelvtudásuknak és kulturális tapasztalataiknak köszönhetően keresett szakemberekké válnak az egyetem után. Vannak, akik német vállalatok külképviseletein találnak munkát, mások Németországból szervezik valamelyik nagy cég import-export üzleteit.
Vagy egészen más utat választanak, ahogy Katharina Schalk tervezi. – El tudnám képzelni, hogy néhány évig Horvátországban dolgozzak – mondja. Leginkább azonban az integráció témájával szeretne foglalkozni: – Ez nagyon izgalmas terület. A szüleim mellett megtapasztaltam, hogy mit jelent új országban, idegen nyelvvel élni – és ezzel a helyzettel nem mindenki boldogul olyan jól, mint az én családom – teszi hozzá. A Secondos-programban szerzett tapasztalataival Katharina éppen ezen a területen tudna kezdeni valamit.
Szöveg: Kilian Kirchgeßner
Cikkünk a Goethe Intézet Az oktatás jövője című publikációsorozatának (www.goethe.de/zukunftbildung) részeként, cseh-észt-litván-német-magyar együttműködés keretében jelenik meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
