Schmitt-ügy: Szijjártó szerint "bulvárkacsa" a plágiumgyanú

A miniszterelnök szóvivője szerint minősíthetetlen "bulvárkacsa" a Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben...

  • MTI
HVG Archív

A miniszterelnök szóvivője szerint minősíthetetlen "bulvárkacsa" a Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben felmerült plágiumgyanú, amelynek meglehetősen furcsa az időzítése. A Schmitt-ügyről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

Szijjártó Péter hétfőn a TV2 Mokka című műsorában úgy fogalmazott: méltatlannak tartja, hogy "egy ilyen bulvárkacsába próbálják belekeverni a köztársasági elnököt". Mint mondta, szerinte kissé gyanús és meglehetősen furcsa az ügy időzítése, hiszen egy nappal azután került nyilvánosságra ez a "bulvárkacsa", hogy az államfő a diplomáciai vezetőknek tartott fogadáson nagyon határozottan kiállt Magyarország mellett, a támadásokkal szemben.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszélt-e az ügyben Schmitt Pállal, a szóvivő azt válaszolta: a kormányfő és az elnök rendszeresen egyeztet, de arról nem tud, hogy erről a kérdésről szót ejtettek volna.

A hvg.hu szerdán azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. Mint írták, az államfő 215 oldalas doktorijának legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. A Köztársasági Elnöki Hivatal visszautasította a plágiumvádat. 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.