Schmitt megszólalt: szerinte nem történt plagizálás

Az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem a...

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

Az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Schmitt Pál hozzátette: huszonegy különböző forrásból dolgozott, többek közt a hivatkozott, szintén adatokra építő bolgár szerző munkájából is, vele folyamatosan egyeztetve, rá mindig szabályosan hivatkozva, és ha most írná meg disszertációját - éppen a sporttörténeti tényanyagok miatt – ugyanerre az eredményre jutna, hiszen egy ilyen jellegű munka esetében természeténél fogva csak a következtetések levonásában lehet különbség, a lényeg így éppen a 30-32 oldalon levont, előrevivő következtetésekben rejlik.

Hozzátette: konzulense és opponense is alaposan átolvasta disszertációját, rábólintott arra, bolgár kollégája pedig, akivel nagyon jó volt a kapcsolata, örült annak, hogy egy NOB-tag munkáját segítheti, sok tanácsot is kapott tőle. 

A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágium-ügy. A hvg.hu múlt szerdán írta meg, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.