Plágiumgyanú: kinek kellene vizsgálnia Schmitt disszertációját?

A Jobbik kivételével a parlamenti pártok szerint nem országgyűlési vizsgálóbizottságnak, hanem tudományos testületnek...

  • MTI
Túry Gergely

A Jobbik kivételével a parlamenti pártok szerint nem országgyűlési vizsgálóbizottságnak, hanem tudományos testületnek kell vizsgálnia Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának keletkezését. A Jobbik csütörtökön jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasolja a plágiumgyanú ügyében, ám a testület megalakítását sem a kormánypártok, sem az MSZP nem támogatja. Az LMP ugyan nem zárkózik el a kezdeményezés elől, de a kérdés tisztázását inkább a Magyar Tudományos Akadémiára bízná.

Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta: az államfő 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezésével és a köztársasági elnöknek az ügyben tett nyilatkozataival kapcsolatban kezdeményezik a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását.

A Fidesz-frakció sajtóosztálya azt közölte, hogy a képviselőcsoport egy tudományos munka minősítését inkább a témát ismerő tudósokra bízza. Mivel a Semmelweis Egyetem már létrehozott egy tényfeltáró bizottságot, amelynek jelentést kell készítenie az államfő kisdoktori disszertációjának keletkezéséről, a nagyobbik kormánypárti frakciónak semmi oka támogatni a Jobbik kezdeményezését - rögzítették. A kisebbik kormánypárt, a KDNP sem támogatja a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását.

A Jobbik által kezdeményezett testület megalakítását az MSZP sem támogatja. Szanyi Tibor, a szocialisták elnökségi tagja azt mondta: a parlamentnek nem feladata a tudományos teljesítmények értékelése, Schmitt Pál doktori disszertációjának vizsgálatára pedig a Semmelweis Egyetemen már megalakult egy tényfeltáró bizottság. Hozzátette, a parlamentnek csak akkor lesz dolga az ügyben, ha bebizonyosodik, amit Schmitt Pál eddig nem tudott érdemben cáfolni, vagyis hogy másolta dolgozatát, ebben az esetben viszont szerinte az Országgyűlésnek szavaznia kellene az államfő jövőjéről.

Az MSZP korábban egyébként bejelentette: az alaptörvény módosítását kezdeményezi azért, hogy az emberek népszavazással vonhassák meg bizalmukat a köztársasági elnöktől. Indítványuk szerint ha az eredményes népszavazás kimondja, hogy az államfő méltatlan a tisztségére, a parlamentnek - vita nélkül - meg kell őt fosztania a hivatalától.

Az LMP eddig is minden parlamenti vizsgálóbizottság felállítását támogatta, és most sem zárkóznak el ez elől, de a párt álláspontja szerint a kérdés tisztázása elsősorban a tudomány képviselőire tartozik - mondta Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott, hogy a vizsgálatnak lehetnek súlyos politikai következményei, de nem a parlamenti bizottság dolga azt megállapítani, hogy a köztársasági elnök valóban plagizált-e, az ügyben inkább a Magyar Tudományos Akadémiának kellene megnyugtató választ adnia. 

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az Index később arról írt, hogy egyes bekezdések szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. 

Az államfő a múlt héten az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában visszautasította a plágiumvádat. Közölte, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata alapirodalmi adatokra, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le. 

A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én kezdeményezte tényfeltáró bizottság létrehozását az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. A köztársasági elnök erre reagálva azt mondta, készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.