Schmitt a doktorijáról: "ez nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal"

"Ha az ember a dolgozatában a forrásokat megjelöli, és nem deklarálja 100 százalékosan a sajátjaként, akkor a plágium...

  • Eduline
Túry Gergely

"Ha az ember a dolgozatában a forrásokat megjelöli, és nem deklarálja 100 százalékosan a sajátjaként, akkor a plágium vádja fel sem merülhet. Egy másik nyilatkozatomban elmondtam, hogy mivel felállítottak egy vizsgálóbizottságot, én annak eredményét tiszteletben fogom tartani. Egy államférfinak, magas rangú politikusnak meg kell méretnie magát minden pillanatban. Nyilvánosság előtt kell élnie, és be kell számolnia a korábbi és jelenlegi dolgairól. Az újabb felfedezéseket nem kívánom kommentálni, pontosan felírtam, hogy honnan származik az én anyagom, kitől vettem át. Ami fontos, hogy ez nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori 20 évvel ezelőtt, ami írógéppel készült" – mondta Schmitt Pál a Bruxinfónak.

A hvg.hu kedden újabb részletek forrását azonosította az államfő 1992-es doktori disszertációjában: egyes részek egyeznek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrájának szövegével, illetve magával az Olimpiai Chartával. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból – változtatás és hivatkozás nélkül – átvett táblázatok és diagramok.

Arra a kérdésre, nem érzi-e úgy, hogy távoznia kellene posztjáról, Schmitt Pál azt válaszolta, „a felém irányuló szeretet és bizalmat változatlanul érzem. Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok”.

A Medián legfrissebb felmérése szerint relatív többségbe kerültek azok, akik szerint az államfőnek le kellene mondania a plágiumügy miatt. A lakosság 44 százaléka az ország szempontjából is súlyosnak érzi a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatos vádakat, minden negyedik ember nagyon súlyosnak tartja a helyzetet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.