Ünneplőbe öltözött diákok és tüntetők várják Schmittet Egerben

Az egri szocialista önkormányzati képviselők már készülnek Schmitt Pál „fogadására”, míg a Dobó István Gimnázium...

  • Eduline
MTI Fotó: Földi Imre

Az egri szocialista önkormányzati képviselők már készülnek Schmitt Pál „fogadására”, míg a Dobó István Gimnázium vezetése arra kérte a diákokat, jöjjenek ünneplőben. A plágiumbotrányba keveredett köztársasági elnök stábja az utolsó pillanatban módosított Schmitt – hétfőn még fixnek gondolt – programján, írja a hvg.hu.

A köztársasági elnök csütörtök délelőtt az egri Eszterházy Károly Főiskolán tartott volna előadást, szintén az alaptörvényről, kedden azonban a Neptunra belépő hallgatókat az az üzenet várta, hogy "a Köztársasági Elnöki Hivatal - tekintettel a hallgatók kötelezettségeire - úgy döntött, hogy dr. Schmitt Pál köztársasági elnök nem zavarja meg a vizsgaidőszakot (sem a vizsgákat, sem a felkészülést) az Alaptörvényről szóló előadásával".

A hvg.hu úgy tudja, a Dobó István Gimnáziumban megtartja „rendhagyó osztályfőnöki óráját”, az iskola állítólag arra kérte a diákokat, hogy csütörtökön ünneplőt viseljenek. A gimnázium titkárságán elmondták: valóban szó van arról, hogy Schmitt Pál hozzájuk látogat, de még ők sem tudják, biztosan így lesz-e.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.