Rosszul járt a gyakornokokat ingyen foglalkoztató médiacég

Az amerikai lapkiadó cég, a Condé Nast csaknem 7500 gyakornokot foglalkoztatott fizetés nélkül vagy minimálbér alatt. A gyakornokok végül másfél milliárd forintnyi kárpótlást harcoltak ki maguknak.

  • Eduline
MTI / Jászai Csaba

A Condé Nast többek közt a New Yorker, a GQ, a Vogue és a Vanity Fair kiadója. 2007 óta több ezer gyakornokot foglalkoztattak minimálbér alatti fizetésért vagy csaknem fizetés nélkül - számolt be a Mic. A gyakornokok közt volt Lauren Ballinger, aki a W magazinnál csupán egy dollárt kapott óránként, és Matthew Leib, aki a New Yorkernél egy teljes nyár alatt mindössze 300 dollárt keresett. Ők tettek feljelentést a cég ellen, ami miatt végül megszületett az 5,8 millió dolláros, azaz csaknek másfél milliárd forintos megegyezés. Ebből az összegből fogja a cég utólag kifizetni az érintett gyakornokokat. Az ügy miatt a Condé Nast 2014-ben már nem indította el gyakornoki programját.

Nem ez az első ilyen eset az Egyesült Államokban. Pár héttel a Condé Nast esete előtt az NBC Universal tévétársaság kötött hasonló egyezséget az alulfizetett gyakornokokkal, ők 6,4 millió dollárt fizettek ki körülbelül 9 ezer gyakornoknak.

A lap rámutatott, hogy az ingyen vagy nagyon olcsón foglalkoztatott gyakornokok ritkán mernek szót emelni a fizetések vagy a munkahelyi körülmények, például a túlterheltség miatt. A fizetés nélküli foglalkoztatás árt a gazdaságnak is, ráadásul diszkriminálja azokat a hallgatókat, akik nem tehetik meg, hogy hónapokig ingyen dolgozzanak egy cégnél csupán a munkatapasztalatért cserébe. Megdöbbentő videó: ezen is múlhat, hogy munkanélküli maradsz-e.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.