Korlátozzák a külföldiek felvételét a belgiumi francia nyelvű orvosi és fogorvosi karokra a következő tanévtől...
Korlátozzák a külföldiek felvételét a belgiumi francia nyelvű orvosi és fogorvosi karokra a következő tanévtől kezdve, a kvótát 30 százalékban állapították meg. Az intézkedés elsősorban a francia egyetemistákat érinti kedvezőtlenül.
Számos európai országtól eltérően, ahol van felvételi vizsga, Vallóniában minden középiskolai bizonyítvánnyal rendelkező fiatal jelentkezhet felsőfokú képzésre, kivéve a mérnökképzést.
Az orvosi karon az utóbbi öt évben 17-ről 26 százalékra nőtt azoknak a diákoknak az aránya, akik nem Belgiumban megszerzett középfokú végzettséggel jelentkeztek belgiumi egyetemre. A fogorvosi karon az öt évvel ezelőtti 30 százalékkal szemben most 45 százalék az arányuk – mondta Mancourt.
A külföldi diákok beözönlésének eredményeként Belgiumban olyan orvosokat és más egészségügyi dolgozókat képeznek, akik utána máshová mennek dolgozni, Belgiumot pedig az egészségügyi szakemberhiány veszélye fenyegeti. Ezért a 2006-ban a francia hallgatók özönének leállítására a gyógytornász, az állatorvos és a logopédus képzésben bevezetett kvótákat szeptembertől az orvosi és a fogorvosi karokra is kiterjesztik – közölte Jean-Claude Marcourt vallon felsőoktatási miniszter.
A miniszter által benyújtott rendelettervezet, amelyet a vallon parlament szakbizottsága kedden támogatott, előírja azt is, hogy a gyógytornász-, az állatorvos- és a logopédiai képzésben korábban bevezetett "sorshúzási" rendszert alkalmazzák az orvosi és a fogorvosi képzésben is. A sorshúzás a külföldi hallgatókra vonatkozik, mentesülnek alóla a belga területen élő belga állampolgárságú diákok és a több mint három éve Belgiumban tartózkodó nem belga állampolgárok. Annak érdekében, hogy az egyetemek alkalmazkodhassanak az új rendszerhez, a beiratkozás időpontját augusztus 20-ig kitolták.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
