A romániai felsőoktatási intézményeknek is segíteniük kell leszámolni azzal a tévhittel, hogy Romániában túl sok fiatal jár egyetemre - hangoztatta a hétfői egyetemi tanévnyitón Klaus Iohannis román államfő, hozzátéve: valójában az uniós tagállamok közül Romániában a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya.
Iohannis szerint azonban a fiatalok szakmai felkészültsége nem javítható gyenge és kétes értékű képzést nyújtó egyetemekkel, előrelépés csak a felsőfokú oktatás hitelének helyreállításától várható. A jobboldali államfő burkoltan bírálta a bukaresti szociálliberális kormányt, amiért késlekedik a doktori iskolák akkreditálásának szabályozásával. Rámutatott: a plágiumbotrányok sok kárt okoznak a romániai oklevelek nemzetközi megítélésének, hátrányos helyzetbe hozzák az oklevelüket tisztességes munkával megszerző romániai hallgatókat, csak azért, mert "néhányan olyan tudományos fokozatokra vágytak, amelyeket nem érdemeltek ki".
Romániában hétfőn csaknem félmillió hallgató számára kezdődött meg az egyetemi tanév, közülük 340 ezren az állami egyetemeken részesülnek alap-, illetve 90 ezren mesterképzésben. A magánegyetemek hallgatóinak száma megközelíti a 34 ezret, a katonai felsőoktatásban 6600-an tanulnak.
A számvevőszék egy tavalyi tanulmánya szerint a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban 30 százalékkal esett vissza Romániában az egyetemi hallgatók száma, akik az ország valamivel több mint száz felsőfokú oktatási intézményébe járnak. Romániában a 30-34 éves korosztály alig több mint 20 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az európai átlag meghaladja a 35 százalékot, és uniós cél, hogy az évtized végéig elérje a 40 százalékot.
A román közvéleményben azért alakult ki az a meggyőződés, hogy túl sok fiatal jár az országban egyetemre, mert a kilencvenes években tucatszám alakultak az országban olyan magánegyetemek, amelyekre szinte bárki beiratkozhatott, ha hajlandó volt kifizetni a tandíjat. A felsőoktatási akkreditációs szabályok szigorodása, a csalók ellen indult büntetőperek és munkaerőpiaci elvárások azonban fokozatosan visszaszorították ezeknek a "diplomagyáraknak" a népszerűségét, így a közhiedelemmel ellentétben ma már nem olyan könnyű "megvásárolni" az egyetemi oklevelet Romániában, mint egy-két évtizeddel korábban.
Két hét alatt orvosi diplomát is lehet szerezni a diplomagyárakban
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Több ezer orvos dolgozik Olaszországban „vásárolt" diplomával - sokan közülük valamelyik romániai magánegyetemen szereztek felsőfokú oklevelet, miközben egy szót sem beszélnek románul.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
