Vége a "diplomagyáraknak"? Sokkal nehezebb diplomát vásárolni Romániában, mint tíz éve

A romániai felsőoktatási intézményeknek is segíteniük kell leszámolni azzal a tévhittel, hogy Romániában túl sok fiatal jár egyetemre - hangoztatta a hétfői egyetemi tanévnyitón Klaus Iohannis román államfő, hozzátéve: valójában az uniós tagállamok közül Romániában a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya.

  • MTI

Iohannis szerint azonban a fiatalok szakmai felkészültsége nem javítható gyenge és kétes értékű képzést nyújtó egyetemekkel, előrelépés csak a felsőfokú oktatás hitelének helyreállításától várható. A jobboldali államfő burkoltan bírálta a bukaresti szociálliberális kormányt, amiért késlekedik a doktori iskolák akkreditálásának szabályozásával. Rámutatott: a plágiumbotrányok sok kárt okoznak a romániai oklevelek nemzetközi megítélésének, hátrányos helyzetbe hozzák az oklevelüket tisztességes munkával megszerző romániai hallgatókat, csak azért, mert "néhányan olyan tudományos fokozatokra vágytak, amelyeket nem érdemeltek ki".

Romániában hétfőn csaknem félmillió hallgató számára kezdődött meg az egyetemi tanév, közülük 340 ezren az állami egyetemeken részesülnek alap-, illetve 90 ezren mesterképzésben. A magánegyetemek hallgatóinak száma megközelíti a 34 ezret, a katonai felsőoktatásban 6600-an tanulnak.

A számvevőszék egy tavalyi tanulmánya szerint a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban 30 százalékkal esett vissza Romániában az egyetemi hallgatók száma, akik az ország valamivel több mint száz felsőfokú oktatási intézményébe járnak. Romániában a 30-34 éves korosztály alig több mint 20 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az európai átlag meghaladja a 35 százalékot, és uniós cél, hogy az évtized végéig elérje a 40 százalékot.

A román közvéleményben azért alakult ki az a meggyőződés, hogy túl sok fiatal jár az országban egyetemre, mert a kilencvenes években tucatszám alakultak az országban olyan magánegyetemek, amelyekre szinte bárki beiratkozhatott, ha hajlandó volt kifizetni a tandíjat. A felsőoktatási akkreditációs szabályok szigorodása, a csalók ellen indult büntetőperek és munkaerőpiaci elvárások azonban fokozatosan visszaszorították ezeknek a  "diplomagyáraknak" a népszerűségét, így a közhiedelemmel ellentétben ma már nem olyan könnyű "megvásárolni" az egyetemi oklevelet Romániában, mint egy-két évtizeddel korábban.

Két hét alatt orvosi diplomát is lehet szerezni a diplomagyárakban

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Több ezer orvos dolgozik Olaszországban „vásárolt" diplomával - sokan közülük valamelyik romániai magánegyetemen szereztek felsőfokú oklevelet, miközben egy szót sem beszélnek románul.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.