Továbbra is vizsgálja a hallgatói szerződések ügyét az Európai Bizottság, júliusra derülhet ki, indítanak-e...
Továbbra is vizsgálja a hallgatói szerződések ügyét az Európai Bizottság, júliusra derülhet ki, indítanak-e kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen - mondta Andor László, foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás ügyében illetékes uniós biztos a Népszabadságnak.
Andor László jó lépésnek tartja a diákok és a kormány közti tárgyalást, de megjegyezte, hogy nem minden érintett volt ott az asztalnál. Emlékeztetett, lehet az érdekegyeztetés eredménye olyan joghelyzet, ami uniós jogba ütközik. Az új szabályok szerint nem szerződést, hanem nyilatkozatot kell majd aláírniuk a hallgatóknak, és a képzési időnek megfelelő ideig kell itthon dolgozniuk a végzés utáni húsz éven belül: a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Andor elmondta: azt vizsgálják, milyen formában kerül át a politikai megállapodás a tényleges gyakorlatba, mert ez utóbbi alapján lehet ítélni. A szabályozást összehasonlítják más európai uniós gyakorlatokkal, és megnézik, azokról mi volt a bizottsági, illetve bírósági álláspont. A féltucat, különböző kötelezettséggel járó európai ösztöndíjrendszert volumen és a kötelezettségek tekintetében hasonlítják össze. Továbbá megnézik, ezek zavartalanul működnek-e, vagy a bizottság ott is kérdéseket vetett fel, esetleg eljárást indított - mondta az uniós biztos.
A magyarországi szabályozással Andor szerint az lehet a probléma, hogy minden állami ösztöndíjas hallgatóra vonatkozik. A korlátozáshoz választott eszköznek arányban kell lennie a megoldani kívánt problémával – mondta a biztos, aki szerint a szabad munkavállalás jogát csak akkor legitim korlátozni, ha az egyes szektorok, intézmények működését veszélyezteti.
Nem tartja jónak azt az újítást, miszerint a regisztrált munkanélküliség is beleszámít az itthon ledolgozandó időbe. Semmilyen politikának nem lehet célja az, hogy valaki inkább otthon legyen munkanélküli, mint egy szomszédos országban munkavállaló - mondta, hozzátéve: a Magyarországról való kivándorlás még mindig nem kiugró.
Az uniós biztos szerint egy precedensértékű korlátozás akár ki is kezdheti az egységes piacot, az áru, a tőke, a szolgáltatások és az állampolgárok szabad mozgását. Szerinte a külföldi munkavállalás lehetősége épp ösztönzést jelenthetne a pozitív megoldásokhoz, a munkakörülmények, az oktatás javításához, a befektetésekhez. Andor szerint nem teljesen igaz az az érvelés, hogy a magyar adófizetők pénzén tanulmányokat folytatóknak itthon kell dolgozniuk, ugyanis az oktatásra fordított pénz egyre nagyobb hányada származik európai uniós forrásból.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
