Réthelyi a Schmitt-ügyről: "rendben volt" a Semmelweis döntése

Réthelyi Miklós azt mondta, nem vehette el a döntést az egyetemtől az államfő kisdoktorija ügyében; a Heti Válasznak...

  • MTI
Réthelyi Miklós: a SOTE azt tette, ami a tudománytól elvárható volt ebben a helyzetben
Fazekas István

Réthelyi Miklós azt mondta, nem vehette el a döntést az egyetemtől az államfő kisdoktorija ügyében; a Heti Válasznak adott interjúban a nemzeti erőforrás miniszter azt is hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem döntése tartalmilag rendben van.

Az újság internetes oldalán csütörtökön megjelent interjúban a tárca vezetője azt mondta: sajnálta, hogy a sajtóban az kapta a hangsúlyt, hogy  a tényfeltáró bizottság jelentését felbontatlanul visszaküldte az egyetemnek, és félreértelmezték a valós üzenetet. A lépéssel azt szerette volna jelezni, hogy az új alaptörvény értelmében az állam nem jogosult dönteni a tudományos igazság ügyében - fejtette ki, hozzátéve: a kisdoktorival kapcsolatos állásfoglalás tudományos ügy, nincs illetékessége benne. "Nem vehettem tehát el a döntést az egyetemtől" - mondta Réthelyi Miklós.

Arra a kérdésre, hogy korábban ő is az egyetem rektora, miniszteri kinevezéséig pedig a Szentágothai doktori iskola vezetője volt, és az ügyben össze tudta-e egyeztetni ezeket a szempontokat, azt válaszolta: a két szempont összefut, miniszterként is az egyetem érdekét kellett néznie. "Nekik kellett meghozniuk a döntést, a Semmelweis pedig azt képviselte, ami a tudománytól elvárható volt ebben a helyzetben" - jelentette ki.

A szenátus jegyzőkönyveinek bekéréséről kiemelte: bizalomvesztésről szó sem volt. A minisztérium valóban bekérette a szenátus és a doktori tanács jegyzőkönyveit is, mert főhatóságként tájékozódni szeretnének ebben a "rendkívüli súlyú" ügyben. Ha nem kérjük, az egyetemnek akkor is be kellett volna küldenie a dokumentumokat, ezt eddig is megtették minden szenátusi döntés után - jelezte a tárca vezetője. Hozzátette: az egyetem elvégezte a rá háruló feladatot, a döntésük tartalmilag rendben van. A minisztériumnak azonban a jogi eljárásrendet is meg kell néznie.

Tulassay Tivadar az egyetem szenátusának március 30-i ülését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett úgynevezett kisdoktori címének visszavonásáról, mert az egykori értekezés nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Március 30-án a szenátus arról is döntött, hogy - mint ahogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és annak oktatásért felelős államtitkársága is - egyhangúlag támogatja Szél Ágostonnak, az egyetem jelenlegi általános rektorhelyettesének rektori pályázatát.

Tulassay Tivadar 2003 óta vezeti a Semmelweis Egyetemet, megbízatása június 30-án járt volna le. A rektor viszont április 1-én az intézmény honlapján bejelentette: lemond posztjáról. Indoklásként kifejtette: az elmúlt napok egyetemi testületi döntései vitathatatlanul az ő személyéhez kötődnek, s ugyanezért érezhetővé vált a személye iránti bizalomvesztés a felügyelő hatóságnál. 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.