Van még mit javítani az egyébként nagyon népszerű hallgatói mobilitási programon, de elő is álltak a tervekkel.
Az Európai Parlament ált az idén 30 éves Erasmus+ programról készített jelentést dolgozta fel az Index. A jelentés felütés pozitív, ugyanis az EU egyik legsikeresebb programjaként 2014-2020 között már több mint négymillió embernek biztosított lehetőséget a külföldi tanulásra (főleg hallgatóknak), illetve önkénteskedésre.
A most futó időszakra 40 százalékkal több pénzt adtak össze a tagállamok, mint a 2007-2013 között ciklusra. Ennek köszönhetően tudták növelni a hallgatóknak utalt támogatási összegeket, valamint a támogatottak körét.
Azonban néhány hiánnyosságot is megállapítottak: még mindig túl bonyolult a pályázati űrlap, nem egyértelmű a program útmutatója, ami megnehezíti az új pályázók dolgát, akár el is tántoríthatja őket.
A jövőben nem csak ezen egyszerűsítenének, hanem jobban támogtnák a szegényebb hallgatókat, ezzel is kiegyenlítve az eltérő fejlettségű országok közötti különbségeket. Ismertebbé szeretnék tenni a Leonardo-programot, ami az Erasmus+ részeként jelenleg is mobilitási lehetőséget biztosít a szakképzésben tanulók számára. A nyelvi gátak leküzdésére pedig egy egységes nyelvtanulási támogatási programot terveznek a következő ciklusra.
Meglepő adat: ennyi erasmusos választja Magyarországot
Az Erasmus+ érdekes adatokat hozott nyilvánosságra. Az uniós ösztöndíjprogram Facebook-oldalán közölt néhány érdekes táblázatot az elmúlt napokban. Ezen a grafikonon például azt foglalták össze, hogy melyek voltak a legnépszerűbb célpontok a diákok körében. Magyarország egész jó helyen, a középmezőnyben kapott helyet, a 2014/15-ös tanévben 5403 diák választott minket.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
