Van még mit javítani az egyébként nagyon népszerű hallgatói mobilitási programon, de elő is álltak a tervekkel.
Az Európai Parlament ált az idén 30 éves Erasmus+ programról készített jelentést dolgozta fel az Index. A jelentés felütés pozitív, ugyanis az EU egyik legsikeresebb programjaként 2014-2020 között már több mint négymillió embernek biztosított lehetőséget a külföldi tanulásra (főleg hallgatóknak), illetve önkénteskedésre.
A most futó időszakra 40 százalékkal több pénzt adtak össze a tagállamok, mint a 2007-2013 között ciklusra. Ennek köszönhetően tudták növelni a hallgatóknak utalt támogatási összegeket, valamint a támogatottak körét.
Azonban néhány hiánnyosságot is megállapítottak: még mindig túl bonyolult a pályázati űrlap, nem egyértelmű a program útmutatója, ami megnehezíti az új pályázók dolgát, akár el is tántoríthatja őket.
A jövőben nem csak ezen egyszerűsítenének, hanem jobban támogtnák a szegényebb hallgatókat, ezzel is kiegyenlítve az eltérő fejlettségű országok közötti különbségeket. Ismertebbé szeretnék tenni a Leonardo-programot, ami az Erasmus+ részeként jelenleg is mobilitási lehetőséget biztosít a szakképzésben tanulók számára. A nyelvi gátak leküzdésére pedig egy egységes nyelvtanulási támogatási programot terveznek a következő ciklusra.
Meglepő adat: ennyi erasmusos választja Magyarországot
Az Erasmus+ érdekes adatokat hozott nyilvánosságra. Az uniós ösztöndíjprogram Facebook-oldalán közölt néhány érdekes táblázatot az elmúlt napokban. Ezen a grafikonon például azt foglalták össze, hogy melyek voltak a legnépszerűbb célpontok a diákok körében. Magyarország egész jó helyen, a középmezőnyben kapott helyet, a 2014/15-ös tanévben 5403 diák választott minket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
