Remek, de nem makulátlan dolog az Erasmus+

Van még mit javítani az egyébként nagyon népszerű hallgatói mobilitási programon, de elő is álltak a tervekkel.

  • Eduline

Az Európai Parlament ált az idén 30 éves Erasmus+ programról készített jelentést dolgozta fel az Index. A jelentés felütés pozitív, ugyanis az EU egyik legsikeresebb programjaként 2014-2020 között már több mint négymillió embernek biztosított lehetőséget a külföldi tanulásra (főleg hallgatóknak), illetve önkénteskedésre.

A most futó időszakra 40 százalékkal több pénzt adtak össze a tagállamok, mint a 2007-2013 között ciklusra. Ennek köszönhetően tudták növelni a hallgatóknak utalt támogatási összegeket, valamint a támogatottak körét.

Azonban néhány hiánnyosságot is megállapítottak: még mindig túl bonyolult a pályázati űrlap, nem egyértelmű a program útmutatója, ami megnehezíti az új pályázók dolgát, akár el is tántoríthatja őket.

A jövőben nem csak ezen egyszerűsítenének, hanem jobban támogtnák a szegényebb hallgatókat, ezzel is kiegyenlítve az eltérő fejlettségű országok közötti különbségeket. Ismertebbé szeretnék tenni a Leonardo-programot, ami az Erasmus+ részeként jelenleg is mobilitási lehetőséget biztosít a szakképzésben tanulók számára. A nyelvi gátak leküzdésére pedig egy egységes nyelvtanulási támogatási programot terveznek a következő ciklusra.

Meglepő adat: ennyi erasmusos választja Magyarországot

Az Erasmus+ érdekes adatokat hozott nyilvánosságra. Az uniós ösztöndíjprogram Facebook-oldalán közölt néhány érdekes táblázatot az elmúlt napokban. Ezen a grafikonon például azt foglalták össze, hogy melyek voltak a legnépszerűbb célpontok a diákok körében. Magyarország egész jó helyen, a középmezőnyben kapott helyet, a 2014/15-ös tanévben 5403 diák választott minket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.