Rejtélyesen lett egyetemi tanár Vidnyánszky Attila

A köztársasági elnök július 10-én nyilvánította egyetemi tanárrá a Nemzeti Színház igazgatóját, ám problémás lehet a szakmai életútja.

  • Unyatyinszki György
MTI / Balogh Zoltán

A köztársasági elnök által átadott egyetemi tanári cím az egyik legmagasabb tudományos elismerés hazánkban, jelentős oktatási és kutatási tevékenységgel, valamint doktori címmel kell rendelkeznie a többségnek. Nem feltétlen kell mindenkinek hasonló szakmai utat bejárniuk: Vidnyánszky Attila a fellelhető önéletrajza alapján bár több diplomával is rendelkezik, de doktori fokozattal nem, pedig ennek van jelentősége.

Eperjes Károly egyetemi tanár lesz

Egyetemi tanárrá nevezik ki Eperjes Károly színművészt, a Kaposvári Egyetem eddigi adjunktusát. Egyetemi tanárrá nevezi ki Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter Eperjes Károly színészt - írja az Index a Magyar Közlöny alapján. Eperjes március 14-től viselheti a címet. A színészt Vidnyánszky Attila nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjára, ahonnan nem sokkal később távozott.

A hvg.hu akadt rá a Nemzeti Színház igazgatójának július 10-i kinevezésre. Az önéletrajza szerint tehát:

első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen, majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját, 1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-től a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója, jelenleg a harmadéves színészosztály osztályfőnöke.

Azaz nem rendelkezik doktori fokozattal, ami a felsőoktatási törvény szerint elengedhetetlen feltétele a kinevezésnek. A Kaposvári Egyetemen is úgy lehetett rektorhelyettes, hogy nem volt meg az egyetemi tanári kinevezése.

Láttunk már súlyos esetet is

Egy nagy trükközőt ismerhetünk: Bukovics István a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatástudományi doktori iskolájának vezetője egy jogi kiskaput kihasználva lett egyetemi tanár. Az egykori katasztrófavédelmi főparancsnok, Pintér Sándor miniszter korábbi tanácsadója mindössze óraadó volt a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, ám teológiai tudományterületen felterjeszthették egyetemi tanárrá - bár nem publikált és nem oktatott a területen. A 2007-es gyakorlat szerint ugyanis semmilyen szervezet nem bírálhatta el Bukovics egyetemi tanári pályázatát (nem kompetens teológiai területen), így automatikusan megkaphatta valaki a címet, függetlenül attól, hogy egyáltalán tanított-e előtte a témában.

Bukovics az egyetemi tanári kinevezésével lehet az NKE doktori iskolájának vezetője. Érdekesség, hogy a Moszkvában szerzett kandidátusi dolgozata 30 évre titkorsítva volt, ami egy tudományos dolgozat esetén rendkívülinek számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.