Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A köztársasági elnök július 10-én nyilvánította egyetemi tanárrá a Nemzeti Színház igazgatóját, ám problémás lehet a szakmai életútja.

A köztársasági elnök által átadott egyetemi tanári cím az egyik legmagasabb tudományos elismerés hazánkban, jelentős oktatási és kutatási tevékenységgel, valamint doktori címmel kell rendelkeznie a többségnek. Nem feltétlen kell mindenkinek hasonló szakmai utat bejárniuk: Vidnyánszky Attila a fellelhető önéletrajza alapján bár több diplomával is rendelkezik, de doktori fokozattal nem, pedig ennek van jelentősége.
Eperjes Károly egyetemi tanár lesz
Egyetemi tanárrá nevezik ki Eperjes Károly színművészt, a Kaposvári Egyetem eddigi adjunktusát. Egyetemi tanárrá nevezi ki Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter Eperjes Károly színészt - írja az Index a Magyar Közlöny alapján. Eperjes március 14-től viselheti a címet. A színészt Vidnyánszky Attila nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjára, ahonnan nem sokkal később távozott.
A hvg.hu akadt rá a Nemzeti Színház igazgatójának július 10-i kinevezésre. Az önéletrajza szerint tehát:
első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen, majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját, 1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-től a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója, jelenleg a harmadéves színészosztály osztályfőnöke.
Azaz nem rendelkezik doktori fokozattal, ami a felsőoktatási törvény szerint elengedhetetlen feltétele a kinevezésnek. A Kaposvári Egyetemen is úgy lehetett rektorhelyettes, hogy nem volt meg az egyetemi tanári kinevezése.
| Láttunk már súlyos esetet is |
Egy nagy trükközőt ismerhetünk: Bukovics István a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatástudományi doktori iskolájának vezetője egy jogi kiskaput kihasználva lett egyetemi tanár. Az egykori katasztrófavédelmi főparancsnok, Pintér Sándor miniszter korábbi tanácsadója mindössze óraadó volt a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, ám teológiai tudományterületen felterjeszthették egyetemi tanárrá - bár nem publikált és nem oktatott a területen. A 2007-es gyakorlat szerint ugyanis semmilyen szervezet nem bírálhatta el Bukovics egyetemi tanári pályázatát (nem kompetens teológiai területen), így automatikusan megkaphatta valaki a címet, függetlenül attól, hogy egyáltalán tanított-e előtte a témában. Bukovics az egyetemi tanári kinevezésével lehet az NKE doktori iskolájának vezetője. Érdekesség, hogy a Moszkvában szerzett kandidátusi dolgozata 30 évre titkorsítva volt, ami egy tudományos dolgozat esetén rendkívülinek számít. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).