Rejtélyesen lett egyetemi tanár Vidnyánszky Attila

A köztársasági elnök július 10-én nyilvánította egyetemi tanárrá a Nemzeti Színház igazgatóját, ám problémás lehet a szakmai életútja.

  • Unyatyinszki György
MTI / Balogh Zoltán

A köztársasági elnök által átadott egyetemi tanári cím az egyik legmagasabb tudományos elismerés hazánkban, jelentős oktatási és kutatási tevékenységgel, valamint doktori címmel kell rendelkeznie a többségnek. Nem feltétlen kell mindenkinek hasonló szakmai utat bejárniuk: Vidnyánszky Attila a fellelhető önéletrajza alapján bár több diplomával is rendelkezik, de doktori fokozattal nem, pedig ennek van jelentősége.

Eperjes Károly egyetemi tanár lesz

Egyetemi tanárrá nevezik ki Eperjes Károly színművészt, a Kaposvári Egyetem eddigi adjunktusát. Egyetemi tanárrá nevezi ki Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter Eperjes Károly színészt - írja az Index a Magyar Közlöny alapján. Eperjes március 14-től viselheti a címet. A színészt Vidnyánszky Attila nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjára, ahonnan nem sokkal később távozott.

A hvg.hu akadt rá a Nemzeti Színház igazgatójának július 10-i kinevezésre. Az önéletrajza szerint tehát:

első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen, majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját, 1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-től a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója, jelenleg a harmadéves színészosztály osztályfőnöke.

Azaz nem rendelkezik doktori fokozattal, ami a felsőoktatási törvény szerint elengedhetetlen feltétele a kinevezésnek. A Kaposvári Egyetemen is úgy lehetett rektorhelyettes, hogy nem volt meg az egyetemi tanári kinevezése.

Láttunk már súlyos esetet is

Egy nagy trükközőt ismerhetünk: Bukovics István a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatástudományi doktori iskolájának vezetője egy jogi kiskaput kihasználva lett egyetemi tanár. Az egykori katasztrófavédelmi főparancsnok, Pintér Sándor miniszter korábbi tanácsadója mindössze óraadó volt a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, ám teológiai tudományterületen felterjeszthették egyetemi tanárrá - bár nem publikált és nem oktatott a területen. A 2007-es gyakorlat szerint ugyanis semmilyen szervezet nem bírálhatta el Bukovics egyetemi tanári pályázatát (nem kompetens teológiai területen), így automatikusan megkaphatta valaki a címet, függetlenül attól, hogy egyáltalán tanított-e előtte a témában.

Bukovics az egyetemi tanári kinevezésével lehet az NKE doktori iskolájának vezetője. Érdekesség, hogy a Moszkvában szerzett kandidátusi dolgozata 30 évre titkorsítva volt, ami egy tudományos dolgozat esetén rendkívülinek számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.