Rejtélyesen lett egyetemi tanár Vidnyánszky Attila

A köztársasági elnök július 10-én nyilvánította egyetemi tanárrá a Nemzeti Színház igazgatóját, ám problémás lehet a szakmai életútja.

  • Unyatyinszki György
MTI / Balogh Zoltán

A köztársasági elnök által átadott egyetemi tanári cím az egyik legmagasabb tudományos elismerés hazánkban, jelentős oktatási és kutatási tevékenységgel, valamint doktori címmel kell rendelkeznie a többségnek. Nem feltétlen kell mindenkinek hasonló szakmai utat bejárniuk: Vidnyánszky Attila a fellelhető önéletrajza alapján bár több diplomával is rendelkezik, de doktori fokozattal nem, pedig ennek van jelentősége.

Eperjes Károly egyetemi tanár lesz

Egyetemi tanárrá nevezik ki Eperjes Károly színművészt, a Kaposvári Egyetem eddigi adjunktusát. Egyetemi tanárrá nevezi ki Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter Eperjes Károly színészt - írja az Index a Magyar Közlöny alapján. Eperjes március 14-től viselheti a címet. A színészt Vidnyánszky Attila nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjára, ahonnan nem sokkal később távozott.

A hvg.hu akadt rá a Nemzeti Színház igazgatójának július 10-i kinevezésre. Az önéletrajza szerint tehát:

első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen, majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját, 1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-től a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója, jelenleg a harmadéves színészosztály osztályfőnöke.

Azaz nem rendelkezik doktori fokozattal, ami a felsőoktatási törvény szerint elengedhetetlen feltétele a kinevezésnek. A Kaposvári Egyetemen is úgy lehetett rektorhelyettes, hogy nem volt meg az egyetemi tanári kinevezése.

Láttunk már súlyos esetet is

Egy nagy trükközőt ismerhetünk: Bukovics István a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatástudományi doktori iskolájának vezetője egy jogi kiskaput kihasználva lett egyetemi tanár. Az egykori katasztrófavédelmi főparancsnok, Pintér Sándor miniszter korábbi tanácsadója mindössze óraadó volt a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, ám teológiai tudományterületen felterjeszthették egyetemi tanárrá - bár nem publikált és nem oktatott a területen. A 2007-es gyakorlat szerint ugyanis semmilyen szervezet nem bírálhatta el Bukovics egyetemi tanári pályázatát (nem kompetens teológiai területen), így automatikusan megkaphatta valaki a címet, függetlenül attól, hogy egyáltalán tanított-e előtte a témában.

Bukovics az egyetemi tanári kinevezésével lehet az NKE doktori iskolájának vezetője. Érdekesség, hogy a Moszkvában szerzett kandidátusi dolgozata 30 évre titkorsítva volt, ami egy tudományos dolgozat esetén rendkívülinek számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.