Rejtélyesen lett egyetemi tanár Vidnyánszky Attila

A köztársasági elnök július 10-én nyilvánította egyetemi tanárrá a Nemzeti Színház igazgatóját, ám problémás lehet a szakmai életútja.

  • Unyatyinszki György
MTI / Balogh Zoltán

A köztársasági elnök által átadott egyetemi tanári cím az egyik legmagasabb tudományos elismerés hazánkban, jelentős oktatási és kutatási tevékenységgel, valamint doktori címmel kell rendelkeznie a többségnek. Nem feltétlen kell mindenkinek hasonló szakmai utat bejárniuk: Vidnyánszky Attila a fellelhető önéletrajza alapján bár több diplomával is rendelkezik, de doktori fokozattal nem, pedig ennek van jelentősége.

Eperjes Károly egyetemi tanár lesz

Egyetemi tanárrá nevezik ki Eperjes Károly színművészt, a Kaposvári Egyetem eddigi adjunktusát. Egyetemi tanárrá nevezi ki Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter Eperjes Károly színészt - írja az Index a Magyar Közlöny alapján. Eperjes március 14-től viselheti a címet. A színészt Vidnyánszky Attila nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjára, ahonnan nem sokkal később távozott.

A hvg.hu akadt rá a Nemzeti Színház igazgatójának július 10-i kinevezésre. Az önéletrajza szerint tehát:

első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen, majd két évig irodalmat és történelmet tanított. 1992-ben a kijevi Film-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját, 1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-től a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója, jelenleg a harmadéves színészosztály osztályfőnöke.

Azaz nem rendelkezik doktori fokozattal, ami a felsőoktatási törvény szerint elengedhetetlen feltétele a kinevezésnek. A Kaposvári Egyetemen is úgy lehetett rektorhelyettes, hogy nem volt meg az egyetemi tanári kinevezése.

Láttunk már súlyos esetet is

Egy nagy trükközőt ismerhetünk: Bukovics István a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatástudományi doktori iskolájának vezetője egy jogi kiskaput kihasználva lett egyetemi tanár. Az egykori katasztrófavédelmi főparancsnok, Pintér Sándor miniszter korábbi tanácsadója mindössze óraadó volt a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, ám teológiai tudományterületen felterjeszthették egyetemi tanárrá - bár nem publikált és nem oktatott a területen. A 2007-es gyakorlat szerint ugyanis semmilyen szervezet nem bírálhatta el Bukovics egyetemi tanári pályázatát (nem kompetens teológiai területen), így automatikusan megkaphatta valaki a címet, függetlenül attól, hogy egyáltalán tanított-e előtte a témában.

Bukovics az egyetemi tanári kinevezésével lehet az NKE doktori iskolájának vezetője. Érdekesség, hogy a Moszkvában szerzett kandidátusi dolgozata 30 évre titkorsítva volt, ami egy tudományos dolgozat esetén rendkívülinek számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.