"A QS-listán 2007 óta tartja helyét az egyetem, bizonyítva, hogy teljesítménye stabil, nem egyszer és véletlenül...
"A QS-listán 2007 óta tartja helyét az egyetem, bizonyítva, hogy teljesítménye stabil, nem egyszer és véletlenül került oda. Ráadásul annak ellenére tartozik a világ élvonalába a szegedi universitas, hogy állami támogatása folyamatosan csökken, 2009 óta 30 százalékkal" - mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az u-szeged.hu-n beszámoló szerint. Hozzátette: "kisebb csoda", hogy a szegedi, illetve általában a magyar felsőoktatás versenyképes tudott maradni a más finanszírozási körülmények között működő nyugatival szemben.
Ahogy az eduline kedden beszámolt, a Quacquarelli Symonds legfrissebb, kedd délután közzétett világrangsorára négy magyar egyetem került fel: a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt (501-550.), az ELTE megőrizte tavalyi 551-600. helyezését, a Debreceni Egyetem - amely először tavaly került fel a brit cég 800-as listájára - a 601-650., míg a Corvinus a 651-700. helyet szerezte meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
