Kevesebb pénzt kapnak, mégis tartják magukat a magyar egyetemek

"A QS-listán 2007 óta tartja helyét az egyetem, bizonyítva, hogy teljesítménye stabil, nem egyszer és véletlenül...

  • Eduline
A szegedi egyetem főépülete. Az SZTE érte el a legjobb eredményt a QS rangsorában a magyar felsőoktatási intézmények közül
MTI

"A QS-listán 2007 óta tartja helyét az egyetem, bizonyítva, hogy teljesítménye stabil, nem egyszer és véletlenül került oda. Ráadásul annak ellenére tartozik a világ élvonalába a szegedi universitas, hogy állami támogatása folyamatosan csökken, 2009 óta 30 százalékkal" - mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az u-szeged.hu-n beszámoló szerint. Hozzátette: "kisebb csoda", hogy a szegedi, illetve általában a magyar felsőoktatás versenyképes tudott maradni a más finanszírozási körülmények között működő nyugatival szemben.

Ahogy az eduline kedden beszámolt, a Quacquarelli Symonds legfrissebb, kedd délután közzétett világrangsorára négy magyar egyetem került fel: a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt (501-550.), az ELTE megőrizte tavalyi 551-600. helyezését, a Debreceni Egyetem - amely először tavaly került fel a brit cég 800-as listájára - a 601-650., míg a Corvinus a 651-700. helyet szerezte meg. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.