Itt a friss felsőoktatási világrangsor: hat magyar egyetem a legjobbak között

Hat magyar egyetem szerepel a Quacquarelli Symonds (QS) 2019-es felsőoktatási világrangsorán, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.

  • Eduline
MTI

Több mint 30 helyet javítva tavalyi eredményén, idén a 470. helyen áll a Szegedi Tudományegyetem a legfrissebb QS-rangsorban. Ezzel az eredménnyel Magyarországon a legjobb egyetem, az összes vizsgált intézményt tekintve pedig a világ legjobb 12 százalékba tartozik az SZTE - írja közleményében az egyetem.

A világ egyik legelismertebb, felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit QS június 6-án tette közzé legfrissebb toplistáját. Ezen 85 ország mintegy 4000 egyetemét vizsgálják, és közülük több mint 1000 felsőoktatási intézményt rangsorolnak 6 szempont alapján. A lista összeállításakor az akadémiai szféra és a munkáltatók értékelését, a tudományos munkák idézettségét, az oktatók és a hallgatók arányát, valamint a külföldi hallgatók és oktatók számát veszik figyelembe.

A szegedi egyetem mellett a Debreceni Egyetem (601-650. hely), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (701-750. hely), a Pécsi Tudományegyetem (701-750. hely), a Budpesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000. hely) és a Budapesti Corvinus Egyetem (801-1000. hely) is szerepel a listán.

Itt a HVG 2018-as felsőoktatási rangsora: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezeti a HVG 2018-as felsőoktatási rangsorát. A karok rangsorában is az ELTE szerezte meg az első helyet: a legjobb eredményt az egyetem bölcsészkara érte el. Újságárusoknál a HVG Diploma 2018 kiadvány.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.