QS-rangsor: újabb tematikus listán két magyarországi egyetem

Nyilvánosságra hozta 2014/2015-ös, képzési területek szerinti rangsorait a Quacquarelli Symonds (QS). A társadalomtudományi és menedzsmentképzéseket kínáló intézmények listájára felkerült a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

  • Eduline
A Budapesti Corvinus Egyetem is bekerült a legjobb társadalomtudományi és menedzsmentképzéseket nyújtó intézmények listájára
Stiller Ákos

A négyszáz intézményt rangsoroló listán a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 177., a Budapesti Corvinus Egyetem a 382. helyen végzett. A rangsort a Harvard, a London School of Economics and Political Science (LSE) és az Oxford vezeti.

A nemzetközi rangsor összeállításánál négy szempontot vettek figyelembe a készítők. A tudományos körökben szerzett hírnév alapján összeállított listán a CEU a 137., a Corvinus pedig több intézménnyel holtversenyben a 201. helyen végzett. A munkáltatói vélemények szerinti rangsorban a Közép-európai Egyetem a 151., a Corvinus pedig - ismét holtversenyben - a 201. helyet szerezte meg. A lista készítésénél emellett figyelembe veszik az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, valamint az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort (h-index citations) is.

A Quacquarelli Symonds (QS) évről évre összeállítja a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek rangsorát. Az összesített listában négy magyar egyetem - a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem - szerepel.

A cég ezzel párhuzamosan állítja össze a tudományterületi rangsorokat. Magyar intézmények mindegyik listán szerepelnek: a művészet és bölcsészettudományi rangsorról itt, a mérnöki-műszakiról itt, a természettudományiról itt, az élet- és orvostudományiról pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.