Vizsgálja az Európai Bizottság a hallgatói szerződéseket

Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok...

  • Eduline
Fazekas István

Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke februárban jelentette be, hogy a European Students’ Union (ESU) vizsgálatot kért az EB-től a belföldi munkavégzést előíró szerződések miatt.

Bár “az EU szabad munkaerő áramlására vonatkozó törvényét az Európai Bíróság úgy értelmezi, hogy ezek az akadályok jogszerűnek és indokoltnak ismerhetők el, ha legitim célt szolgálnak és az arányosság elvének figyelembe vétele mellett ténylegesen elősegítik annak elérését”, de “az Európai Bizottság tudatában van az új magyar felsőoktatási reformok kapcsán megfogalmazott aggályoknak, és vizsgálatot folytat, hogy felmérje az új intézkedések hatásait” – idézi a HÖOK Andor László, az Európai Bizottság tagjának levelét, amelyet az ESU-nak küldött el.

Európa legszigorúbb hallgatói szerződésével csapnak oda a diákoknak
Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar felvételizőknek kell aláírniuk szeptembertől. Utánajártunk, mi a helyzet az EU-n kívüli országokban. Nem volt könnyű dolgunk, ehhez hasonló rendszerről még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában sem hallottak. Hosszas kutatás után egyetlen példát találtunk – Fehéroroszországot. Igaz, még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon. A részletekről itt olvashattok.

Az ESU az Európai Unióban alapjognak tekintett munkaerő szabad áramlásának alapelvére hivatkozik, melynek értelmében a felsőoktatási törvény megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU) 45. cikkét.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa március végén jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a szerződések miatt, szerinte ugyanis "aránytalan jogkorlátozással" jár az új rendszer bevezetése, "különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása". A hallgatói szerződésekről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.