Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok...
Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke februárban jelentette be, hogy a European Students’ Union (ESU) vizsgálatot kért az EB-től a belföldi munkavégzést előíró szerződések miatt.
Bár “az EU szabad munkaerő áramlására vonatkozó törvényét az Európai Bíróság úgy értelmezi, hogy ezek az akadályok jogszerűnek és indokoltnak ismerhetők el, ha legitim célt szolgálnak és az arányosság elvének figyelembe vétele mellett ténylegesen elősegítik annak elérését”, de “az Európai Bizottság tudatában van az új magyar felsőoktatási reformok kapcsán megfogalmazott aggályoknak, és vizsgálatot folytat, hogy felmérje az új intézkedések hatásait” – idézi a HÖOK Andor László, az Európai Bizottság tagjának levelét, amelyet az ESU-nak küldött el.
| Európa legszigorúbb hallgatói szerződésével csapnak oda a diákoknak |
| Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar felvételizőknek kell aláírniuk szeptembertől. Utánajártunk, mi a helyzet az EU-n kívüli országokban. Nem volt könnyű dolgunk, ehhez hasonló rendszerről még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában sem hallottak. Hosszas kutatás után egyetlen példát találtunk – Fehéroroszországot. Igaz, még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon. A részletekről itt olvashattok. |
Az ESU az Európai Unióban alapjognak tekintett munkaerő szabad áramlásának alapelvére hivatkozik, melynek értelmében a felsőoktatási törvény megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU) 45. cikkét.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa március végén jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a szerződések miatt, szerinte ugyanis "aránytalan jogkorlátozással" jár az új rendszer bevezetése, "különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása". A hallgatói szerződésekről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
