Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke februárban jelentette be, hogy a European Students’ Union (ESU) vizsgálatot kért az EB-től a belföldi munkavégzést előíró szerződések miatt.
Bár “az EU szabad munkaerő áramlására vonatkozó törvényét az Európai Bíróság úgy értelmezi, hogy ezek az akadályok jogszerűnek és indokoltnak ismerhetők el, ha legitim célt szolgálnak és az arányosság elvének figyelembe vétele mellett ténylegesen elősegítik annak elérését”, de “az Európai Bizottság tudatában van az új magyar felsőoktatási reformok kapcsán megfogalmazott aggályoknak, és vizsgálatot folytat, hogy felmérje az új intézkedések hatásait” – idézi a HÖOK Andor László, az Európai Bizottság tagjának levelét, amelyet az ESU-nak küldött el.
|
| Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar felvételizőknek kell aláírniuk szeptembertől. Utánajártunk, mi a helyzet az EU-n kívüli országokban. Nem volt könnyű dolgunk, ehhez hasonló rendszerről még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában sem hallottak. Hosszas kutatás után egyetlen példát találtunk – Fehéroroszországot. Igaz, még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon. A részletekről itt olvashattok. |
Az ESU az Európai Unióban alapjognak tekintett munkaerő szabad áramlásának alapelvére hivatkozik, melynek értelmében a felsőoktatási törvény megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU) 45. cikkét.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa március végén jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a szerződések miatt, szerinte ugyanis "aránytalan jogkorlátozással" jár az új rendszer bevezetése, "különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása". A hallgatói szerződésekről szóló összes cikkünket itt találjátok.
