Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok...
Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke februárban jelentette be, hogy a European Students’ Union (ESU) vizsgálatot kért az EB-től a belföldi munkavégzést előíró szerződések miatt.
Bár “az EU szabad munkaerő áramlására vonatkozó törvényét az Európai Bíróság úgy értelmezi, hogy ezek az akadályok jogszerűnek és indokoltnak ismerhetők el, ha legitim célt szolgálnak és az arányosság elvének figyelembe vétele mellett ténylegesen elősegítik annak elérését”, de “az Európai Bizottság tudatában van az új magyar felsőoktatási reformok kapcsán megfogalmazott aggályoknak, és vizsgálatot folytat, hogy felmérje az új intézkedések hatásait” – idézi a HÖOK Andor László, az Európai Bizottság tagjának levelét, amelyet az ESU-nak küldött el.
| Európa legszigorúbb hallgatói szerződésével csapnak oda a diákoknak |
| Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar felvételizőknek kell aláírniuk szeptembertől. Utánajártunk, mi a helyzet az EU-n kívüli országokban. Nem volt könnyű dolgunk, ehhez hasonló rendszerről még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában sem hallottak. Hosszas kutatás után egyetlen példát találtunk – Fehéroroszországot. Igaz, még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon. A részletekről itt olvashattok. |
Az ESU az Európai Unióban alapjognak tekintett munkaerő szabad áramlásának alapelvére hivatkozik, melynek értelmében a felsőoktatási törvény megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU) 45. cikkét.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa március végén jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a szerződések miatt, szerinte ugyanis "aránytalan jogkorlátozással" jár az új rendszer bevezetése, "különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása". A hallgatói szerződésekről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
