Plagizált egy neves tábornok a Debreceni Egyetemen

Az Debreceni Egyetem eljárást indít Isaszegi János nyugalmazott tábornokkal szemben, mert szöveghűen, hivatkozások nélkül több oldalnyi szöveget emelet át doktori disszertációjába.

  • Eduline
honvedkorhaz.hu

Isaszegi János éveken keresztül népszerű katonatiszt volt, életútja közismert volt, az évek során pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, valamint a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Miklós Kiadójának a vezetője lett. Sikeres életutat járt be: okleveles szakmérnök és szakközgazdász, több magyar, amerikai és NATO-kitüntetést is kapott az Irakban végzett missziós tevékenységéért, ahol a Koalíciós Parancsnokságon a koalíciós hadműveletek főnöke - írja az Átlátszó Oktatás.

Doktori disszertációt nyújtott be 2011-ben a Debreceni Egyetemen 143 oldalas terjedelemben, azonban ennek csak a feléről lehet állítani, hogy nem plágiumgyanús - számolt be az esetről az ÁO.

A tábornok újságcikkekből (többek között az Indexről, Origoról), más szakirodalmi művekből emelt át szöveghűen részeket a A globális és a regionális biztonsági környezet változásainak hatásai című dolgozatába. A nyugalmazott tábornok korábban elfogadta az egyetem szabályzatát, ami kijelenti, hogy minden dolgozatnak önálló munkának kell lennie, erről a témavezetőnek is nyilatkoznia kell.

Raffay Ernő témavezetőként nem talált kifogásokat, nyilatkozatában kijelenti, hogy a dolgozat a "(doktor)jelölt önálló munkája". Neve ismerős lehet azoknak, Raffay Románia újkori történetével foglalkozik, emellett az elmúlt években a szabadkőművesekről publikált - vagyis témái messze állnak Isaszegitől.

Mindössze 37 szakirodalmi hivatkozás található az irodalomjegyzékben, ezen felül további 11-et lehet találni a dolgozat lábjegyzeteiben - ez egy doktori disszertációhoz elegendő, de szokatlanul alacsony szám. A portál ismerteti, hogy a tábornok anyaintézményén az NKE-en általában 100-150, a DE-en pedig 80-150 tételes egy átlagos irodalomjegyzék.

Nem ritka, hogy egymást követő 2-4 oldalon keresztül imás munkáival teljesen azonos szöveggel találkozhatunk. Isaszegi rengeteg elemet emelt át Kiss Zoltán László A magyarok békefenntartásban című munkájából, mely pont az általa vezetett Zrínyi Kiadónál jelent meg. Anyaintézményén a hadtudományi kar dékánjának, Boldizsár Gábornak a doktori disszertációjából is több eleme felfedezhető.

A portál megkereste Kiss Zoltán Lászlót, aki elmondása szerint hozzájárult a munkájának felhasználásához, azonban csak forrásmegjelöléssel, a kialakult helyzetet nem kommentálta. Nagy János, a szigorlati bizottság vezetője azt mondta, hogy a felmerült plágiumvád nem a bizottság hatásköre, így nem tervez vizsgálatot indítani. A Debreceni Egyetem részéről dr. Csernoch János rektorhelyettes szerint nem volt eddig tudomásuk a plágium gyanújáról, de a doktori szabályzat szerint eljárást indítana, hogy megvizsgálják az értekezést.

Az ÁO Isaszegit is megkereste, aki nem válaszolt keddig a kérdésekre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.