Politikusok szakdolgozatainak felkutatásáról cikkeznek a szerdai napilapok: a Magyar Nemzet szerint lavinát indított...
Politikusok szakdolgozatainak felkutatásáról cikkeznek a szerdai napilapok: a Magyar Nemzet szerint lavinát indított el Schmitt Pál kisdoktorija, a Magyar Hírlap szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő szakdolgozata is érdekes lehet, a Népszabadság pedig Orbán Viktor kormányfő szakdolgozatát próbálta sikeretlenül fellelni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában.
A Magyar Nemzet, idézve a köztévének nyilatkozó Simon János politológust, arról írt, hogy megkérdőjelezhető a Politikai Főiskolán végzett vagy Moszkvában tanult közszereplők diplomáinak hitelessége. A lapnak a Magyar Országos Levéltárban megerősítették, hogy az Antall-kormány által megszüntetett Politikai Főiskola 1957-89 közötti anyagait az intézet őrzi. A lap szerint vélhetően ugyanitt porosodnak az egykori Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, közismertebb nevén a Foxi-Maxi egyetem iratai is.
| A Schmitt-ügy |
| A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később az is kiderült, hogy további 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. A Schmitt-ügyről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el. |
A Magyar Hírlap a Pécsi Újságot idézi, amely Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának szeretett volna utánajárni a Pécsi Egyetemen, de arról adatvédelmi okokra hivatkozva nem kaptak tájékoztatást. A Magyar Hírlapnak ugyanakkor az oktatási államtitkárságon azt mondták, a szakdolgozat közérdekű adat, s fellelhető az intézmény könyvtárában vagy irattárában is. A lapnak Kottász Gergely, az egyetem sajtófőnöke azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc második, 1990-ben készült szakdolgozata még nem került be a központi nyilvántartásba, azt a karról kell kikérni.
A Népszabadság Orbán Viktor szakdolgozatát szerette volna fellelni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában. A könyvtári dolgozók tájékoztatása szerint a szöveg azonban dékáni utasításra nem adható ki. A lap információi szerint az egyetem megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjét, aki levelében megerősítette: az egyetemnek joga van a dolgozat nyilvánosságának korlátozásához.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
