Plágiumvadászat indult a Schmitt-ügy után

Politikusok szakdolgozatainak felkutatásáról cikkeznek a szerdai napilapok: a Magyar Nemzet szerint lavinát indított...

  • eduline/mti
Lavinát indított el Schmitt plágiumügye

Politikusok szakdolgozatainak felkutatásáról cikkeznek a szerdai napilapok: a Magyar Nemzet szerint lavinát indított el Schmitt Pál kisdoktorija, a Magyar Hírlap szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő szakdolgozata is érdekes lehet, a Népszabadság pedig Orbán Viktor kormányfő szakdolgozatát próbálta sikeretlenül fellelni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában.

A Magyar Nemzet, idézve a köztévének nyilatkozó Simon János politológust, arról írt, hogy megkérdőjelezhető a Politikai Főiskolán végzett vagy Moszkvában tanult közszereplők diplomáinak hitelessége. A lapnak a Magyar Országos Levéltárban megerősítették, hogy az Antall-kormány által megszüntetett Politikai Főiskola 1957-89 közötti anyagait az intézet őrzi. A lap szerint vélhetően ugyanitt porosodnak az egykori Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, közismertebb nevén a Foxi-Maxi egyetem iratai is.

A Schmitt-ügy
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később az is kiderült, hogy további 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. A Schmitt-ügyről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

A Magyar Hírlap a Pécsi Újságot idézi, amely Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának szeretett volna utánajárni a Pécsi Egyetemen, de arról adatvédelmi okokra hivatkozva nem kaptak tájékoztatást. A Magyar Hírlapnak ugyanakkor az oktatási államtitkárságon azt mondták, a szakdolgozat közérdekű adat, s fellelhető az intézmény könyvtárában vagy irattárában is. A lapnak Kottász Gergely, az egyetem sajtófőnöke azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc második, 1990-ben készült szakdolgozata még nem került be a központi nyilvántartásba, azt a karról kell kikérni. 

A Népszabadság Orbán Viktor szakdolgozatát szerette volna fellelni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában. A könyvtári dolgozók tájékoztatása szerint a szöveg azonban dékáni utasításra nem adható ki. A lap információi szerint az egyetem megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjét, aki levelében megerősítette: az egyetemnek joga van a dolgozat nyilvánosságának korlátozásához.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.